Kártyanaptár 4 _1970-1979

Nyereményekben gazdag boldog új esztendőt kívánnak a 25. számú totó-lottó kirendeltség dolgozói kártyanaptár 1972 A génuai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban. Az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítását emlegették indokként, de fontos szempont volt az is, hogy az osztrákok és csehek más országok állami kezelésű szerencsejátékaival oltották fogadási szomjukat, amivel idegen, gyakran rivális államok központi bevételeit gyarapították. Az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvénygyűjtőhelyeket. A bevételek egyharmada az államkincstárat, második harmada a körzet út- és vízépítő hatóságait illette meg, és csak a harmadik harmadából részesedhettek a lottótársaság szervezői. Magyarországon azonban a lottó akkor még nem keltett érdeklődést. A lottó magyarországi meghonosodásának lassú ütemét valószínűleg az idegen eredet és a viszonylag nehézkes játékszabályok eredményezhették. 1868-ban – 1868. évi XV. törvénycikk – létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. Mivel a bevételekből származó haszon immár az ország vagyonát gyarapította, rövidesen négyszáz gyűjtőhelyet tartottak nyilván. Az őslottó, vagyis a génuai modell alapján elfogadtak betétet határozatlan egyes húzásra, azaz nyerni lehetett az egyes találattal. Lehetett fogadni határozott egyes húzásra, ez azt jelentette, hogy a fogadónak előre meg kellett határoznia az öt nyerőszámon belül az általa megtett szám kihúzásának sorrendjét. A határozatlan egyes találatért a jogos tizennyolcszoros pénz helyett csak a megtett összeg tizennégyszeresét fizették, a terno majd tizenkétezerszeres nyereményszorzója helyett pedig a tét négyezer-nyolcszázszorosát kínálták csupán. Az osztálysorsjáték sikeres volt, de drágább volt a lottóénál a nyerési esély ára. Ez a sorsjáték a Pénzintézeti Központ kezelésében egészen a II. világháborúig fennállt. A második világháború után a totó jött divatba, a mai modern lottó 1957. január 17-én született meg. Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje volt. Általában havi egy nyereménysorsolást tartottak. A kb. 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A fehér színű kártyán halványzöld felirat egy kirendeltség jókívánságait közli: Nyereményekben gazdag BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak a 25 számú TOTÓ-LOTTÓ kirendeltség dolgozói Bp., VIII., Népszínház u. 31. A kép jelzetlen.

Budapesti Szeszipari Vállalat kártyanaptár 1972 SZTÁR Cola, Narancs, Citrom, Tonik üdítőital különlegességek Vállalatunk története a XIX századra nyúlik vissza. 1876: Budapesten elkezdődik az élesztőgyártás. A régi gyárat, Gschwindt Mihály alapította, 1908–1910: a gyár áttelepült a mai telephelyére Budafokra. A cég a második világháborút követő államosításig a Gschwindt család tulajdonában volt. Az 1946-os államosítást követően a cég neve Budapesti Szesz- Élesztő- és Likőrgyárra változott. 1963-tól az iparban történő átszervezések miatt a cég neve Szeszipari Országos Vállalat Budafoki Élesztő és Szeszgyárra változott. 1971-ben megalakult a Szeszipari Vállalatok Trösztje és ennek egyik vállalata a Budapesti Szeszipari Vállalat, az élesztőgyár pedig a BUSZESZ része lett. 1984-től a BUSZESZ önálló lett. 1992-ben a BUSZESZ Rt és így az élesztőgyár is, az osztrák Mautner Markhof tulajdonába került. 1995-ben a Budafok Élesztő- és Szeszgyár Kft. önálló céggé alakult 1996 fontos dátum cégünk életében: a francia Lesaffre csoport tulajdonába került. A fehér keretes kártya előterében egy kosárban különféle déligyümölcsök láthatóak, előttük az ezekből készült üdítőital kolásüvegre emlékeztető egyforma flakonokban. A kék háttér felső harmadában az üdítők márkanevét: SZTÁR lehet látni, mellette felirat: COLA . NARANCS . CITROM . TONIK üdítőital különlegességek. A alsó részen fekete betűkkel a gyártó cég neve jelenik meg: BUDAPESTI SZESZIPARI VÁLLALAT A kép. jelzetlen.

Nagyvázsonyi Lovasjátékok kártyanaptár 1972 Balatontourist Veszprém Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal 1963-ban megrendezték az első Nagyvázsonyi Lovasjátékokat a Zichy-kastély parkjában. amely kisebb kihagyás után napjainkban újra megrendezésre kerül. A fehér színű kártyán világosbarna színű stilizált lovag készülődik a kopjatörésre. Alatta feketebetűs felirat híja fel a figyelmet az eseményre és annak időpontjára: NAGYVÁZSONYI LOVASJÁTÉKOK augusztus 4-5-6. Majd a szervező cég neve, címe, telefon- és faxszáma jelenik meg. Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal Kossuth L.u.23. Tel: 13-750 Telex: 32360 A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1972 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A kártya fehér alapon lila, miniruhás fiatal nőt ábrázol, aki kacagva öleli át mustárszínű pulóvert és szürke nadrágot viselő feketehajú fiú derekát. Bal felső részen árucímke fomában jelenik meg a Centrum Áruházak háromszögletű emblémája. Jobb felső részen egy kéz mutatóujja hívja fel a figyelmet a hirdetés lényegére: Ajándékot a CENTRUM ÁRUHÁZAKBÓL! A kép jelzette: MAYER

Centrum Áruházak kártyanaptár 1972 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A kártya fehér alapon sárga nadrágkosztümös, hosszúhajú hölgyet ábrázol, aki bizonyára indulásra készen van, hiszen elfordul a mögötte függő, barokk-keretes tükörtől. Kezében hatalmas, feketemintás stólát lenget. Zakójáról árcédula képében a háromszögletű Centrumáruházak emblémáját tüntetik föl. A kártya jelzett: MAYER

Magyar Alumíniumipari Tröszt kártyanaptár 1972 A Magyar Alumíniumipari Tröszt 1963-ban létrehozott gazdálkodó szervezet volt, amely eredetileg a tagvállalatok és az állami gazdaságirányítás között ún. középirányító szerepet töltött be. Feladata a magyar alumíniumipari vállalatok komplex irányítása volt a bauxit kitermelésétől egészen az alumínium félkész termékek gyártásáig. Székhelye 1966-tól Budapest XIII. kerületében, a Pozsonyi út 56. szám alatt volt. Az épületet Mináry Olga (Budapest, 1929 – 2000 magyar építészmérnök, a nők közül az első Ybl-díjas, a telepszerű lakóházépítés jelentős tervezője. A Budapesti Műszaki Egyetemen is tanított. Tervei között szerepelnek a többlakásos lakóházakon túl ipari épületek, irodaházak és egészségügyi létesítmények is.) tervezte. A fehérkeretes kártyán színes képen egy fa mögötti, műanyagfalas kiállítópavilonban feltehetőleg a cég termékeit lehet megszemlélni. A keret alsó részén a kártyakibocsátó neve és címe szerepel: MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT. Budapest, XIII., Pozsonyi út 56. Te.: 494-750 A kép jelzés nélküli.

Magyar Alumíniumipari Tröszt kártyanaptár 1972 A Magyar Alumíniumipari Tröszt 1963-ban létrehozott gazdálkodó szervezet volt, amely eredetileg a tagvállalatok és az állami gazdaságirányítás között ún. középirányító szerepet töltött be. Feladata a magyar alumíniumipari vállalatok komplex irányítása volt a bauxit kitermelésétől egészen az alumínium félkész termékek gyártásáig. Székhelye 1966-tól Budapest XIII. kerületében, a Pozsonyi út 56. szám alatt volt. Az épületet Mináry Olga (Budapest, 1929 – 2000 magyar építészmérnök, a nők közül az első Ybl-díjas, a telepszerű lakóházépítés jelentős tervezője. A Budapesti Műszaki Egyetemen is tanított. Tervei között szerepelnek a többlakásos lakóházakon túl ipari épületek, irodaházak és egészségügyi létesítmények is.) tervezte. A fehérkeretes képen egy szerelőcsarnok, benne igen sok alumínium szerelvény látszik. A jobb felső részén felírat: MAGYAR ALUMÍNIUMIPARI TRÖSZT, Budapest, XIII., Pozsonyi út 56. Te.: 494-750. A kártya kiadásának évében, 1972-ben még több termelőüzem működött a Pozsonyi úton. A kép jelzésnélküli.

Kozmosz Ipari Szövetkezet kártyanaptár 1972 Vas és fémtömegcikk KOZMOSZ Kultúrcikk és Fémárukat gyártó Ipari Szövetkezet telephelye 1957-ben 1065 Budapest, Hajós u. 25.-ben volt. A fehérkeretes, sárga alapú kártyanaptár ismertteti a cég gyártási spektrumát: KÍVÁNT HATÁRIDŐRE KÍVÁLÓ MINŐSÉGBEN, EGYÉNI KÍVÁNSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL KÉSZÍT ÉS SZÁLLÍT, JAVÍT ÉS FELÚJÍT VAS- ÉS FÉMTÖMEGCIKK, csővázas óvodai, iskolai, üzemi, irodai, vendéglátóipari, kerti bútorokat, berendezéseket, felszereléseket, stb. LABORATÓRIUMI ESZKÖZ minden típusú Bunsen, Teclu, PB gázégők, fogók, állványok, stb. HANGSZER Különböző dob, dobszerelés, fúvóshangszerek, cintányérok, cimbalom, zongora, sípok, stb. IPARI TERMÉKEKET A "KOZMOSZ" IPARI SZÖVETKEZET BUDAPEST, VI., HAJÓS U. 25. TELEFON: 116-626, 328-920. A kép közepén a cég narancsszínű, kerek emblémája látható, szintén narancsszínű KOZMOSZ I. SZ. feliratok keretezik a fenti ismertetéseket. A kiadás évében még létezett olyan cég, amely javításokkal foglalkozott, nem kellett minden meghibásodott tárgyat szemétbe dobni. A kép jelzetlen.

Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT) kártyanaptár 1972 Az Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT) 1957-ben alakult. 1963-tól a központja a Budapest XIII. kerület Váci út 45.-ben volt. Ezt a hatalmas betonépületet már régen lebontották az Átrium Park van a helyén. A fehér alapszínű kártyán egy kék szerelőruhás, kéksapkás szaki áll, jobbkezében az AFIT háromszögletű emblémáját, baljában egy franciakulcsot tart. A felső mezőben feketekeretes piros táblán fehér betűkkel MENTÉS szó szerepel, alatta a fehér mezőben fekete betűkkel a cég profilja: JAVÍTÁS KARBAN-TARTÁS olvasható. A kép jelzetlen.

Budalakk Festék és Műgyantagyár kártyanaptár 1972 A Budalakk Festék- és Műgyantagyárat kis és középméretű lakkgyárakból, azok területi és szervezeti koncentrálásával az államosítás hozta létre a tervgazdálkodásra való áttérés kezdeti szakaszában. A fehérkeretes, szürke alapszínű kártyán, csíkozott képen egy fekete lovag kopjatörésre készül. Feje felett kék és piros csíkkal közrefogottan a cég termékét reklámozzák: AKRILAN FÉMVÉDŐLAKK. A kép alatt kék, fekete, vörös csíkokkal közrefogottan, fehér keretben, fekete alapon, fehér betűkkel a cég neve: BUDALAKK olvasható. A kép jelzetlen.

Volán kártyanaptár 1972 busz A Volánbusz múltja 1927-ig nyúlik vissza, igaz helyi viszonylaton már 1903, távolságin pedig 1910 óta közlekednek autóbuszjáratok hazánkban. A kezdet kezdetén a Magyar Királyi Posta kapott miniszteri megbízást, hogy szervezze meg a távolsági személyszállítást. A Volánbusz jogelődjét – 1927. január 8-án végül a MÁV hozta létre Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaság (MAVART) néven. A cég 1935-ben a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT) alakult. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból. A háborús összeomlás után a MÁVAUT – komoly erőforrások bevonásával – talpra állt. 1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat. A Volánbuszt – a többi Volán vállalatokkal együtt – 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése. 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa. 2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével 6 Közlekedési Központba beleolvadt. (Wikipedia) A fehérkeretes kártyán középen egy voláncsigára emlékeztető mintás ruhát, piros fejkendőt viselő hölgy egy nem látható tárgyra támaszkodva kissé meghajol. Előtte egy sárga személyautó, amögött egy fehér autóbusz áll, a háttér sötétkék. Háta mögött fehér alapon fekete felirat: gyors pontos megbízható, majd a voláncsigás cégembléma látható. A kép jelzetlen.

Zako kártyanaptár 1972 ruhaipar ZA-KO – Álommunkahely az átkosban! Színjátszókör, fotószakkör, tekeklub, üdülő - ezeket kapták a szocializmus legnagyobb ruhagyárában dolgozók. A 18 millió forintból épült Zalaegerszegi Ruhagyár Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb ruhagyára volt 60 éve, és dolgozóinak olyan munkakörülményeket biztosított, amit még ma is megirigyelhetnénk. ZA-KO-ban mindenkire tapadtak a nők! A kiváló minősítést magáénak tudható Zalaegerszegi Konfekciógyár vállalat férfikabátok gyártásával kezdte meg a működését 1951-ben. Később a zakók, nadrágok és télikabátok divatjával nemcsak a hazai, hanem a szovjetet, a japán, sőt, még a kapitalizmus melegágyába, az amerikai piacra is betörtek ZA-KÓ néven. A Zalaegerszegi Ruhagyár a ’90-es évek közepére a hazai divatipar meghatározó szereplőjévé vált. A fehérkeretes, sárga alapszínű kártya felső részén fekete keretben két hölgy lendületes mozgásban sodorja magán bőszabású kabátját, a harmadik betölti a teljes kártyamagasságot, ő szűkebb szabású, zsebes, öves, nyitott kabátot hord a feketemintás blúza és egyenes nadrágja fölött. Középtájt a cég emblémája látható. A kép jelzett.

Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1972 A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket. Megyénként alakultak iparcikkkerskedelmi vállalatok és épültek áruházak. A fehér alapszínű kártyán középen fekete színnel ábrázolják a cég emblémáját, beleírva: PESTMEGYEI PIK IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, alatta zöld betűkkel: télen, nyáron PIK. Az emblémát balról egy zöldszínű, sárga prémszegélyű télisapkát, hozzáillő, hasonló színű, szintén prémes, téliesített, egybeszabott fürdőruhát és sárga karkötőt viselő fehérbőrű hölgy, balról egy csokoládészínűre napozott másik, aki nyárias, szintén egybeszabott, felül zöld-sárgacsíkos, alul pinkszínű, nyárias fürdőruhát hordó hölgy támasztja. A kép jelzetlen.

Triál kártyanaptár 1972 hobby A TRIAL SPORT-, JATEK-, HANGSZER-, IPARI ES KERESKEDELEM RT, amelyet 1989 évben alapítottak, tevékenységi ágazata Sportcikkek, Hangszerek és tartozékok, Játékszerek. Fehér alapon hat színes négyzetben felismerhető, ill. ma már felismerhetetlen tevékenységeket mutat a kártya. Balra fent: fekete és vörös, egyre kisebbedő négyzetek, tartalom nélkül, ugyanez ismétlődik balra lent, de itt fekete és kék színben. Jobbra fent kék alapon fehét repülőgép fekete körök foglalatában, középen világos zöld alapon lánctalpas hajó (?), jobbra lent sárga alapon fekete oldsmobil, szintén fekete körök foglalatában, jobbra középen, a szokott fekete gyűrükben, piros alapon fekete trial logo látszik. Lent fekete csíkban fehérbetüs felirat: Hobby hobby hobby szavak olvashatóak különböző betüméretben. A kép jelzetlen.

Triál kártyanaptár 1972 A TRIAL SPORT-, JATEK-, HANGSZER-, IPARI ES KERESKEDELEM RT, amelyet 1989 évben alapítottak, tevékenységi ágazata Sportcikkek, Hangszerek és tartozékok, Játékszerek. A kártya fehér alapján középen egy nagyobb háromszögben négy kisebb háromszög, ebből három kék színű, a negyedik fehér. A kék háromszögekben ábrázolják a cég kereskedelmi tevékenységét jelképező tárgyakat: oldsmobil, teniszütő labdával, vonóshangszer. A fehérben a cég neve: trial szerepel.A felső harmadot keretbe foglalja az ajánlat: "KELLEMES LESZ AZ ÚJESZTENDŐ , HA SZABADIDEJÉT az alsó szegélyben vörös csíkban fekete betűkkel a mondat befejezése: SPORT, JÁTÉK, HANGSZERCIKKEINKKEL TÖLTI!" A kép jelzetlen.

Gazdag áruválasztékkal figyelmes kiszolgálással várja önt a Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1972 Tudósítás a hiánygazdálkodás idejéből: Örömmel ad hírt róla az Észak-Magyarország, hogy van például csizma: a már a kirakatokban látható készlet mellett december közepéig 50-55 millió forint értékben várnak még szállítmányokat. A hazai terméket a külföldről – Mexikóból, Jugoszláviából, Olaszországból – beszerzett lábbelikkel egészítik ki. Bizonyos termékek már nem számítanak hiánycikknek. Így néhány napja van férfi fehérnemű. Az ünnepi asztalra valóról is szót ejt a tudósító. Első helyen említve a szaloncukrot, amelynek árusítása már november közepén megkezdődött. Időben elkészültek azok a csomagok is, amelyek Mikulás napján a gyermekek örömét jelentik majd. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletekbe várják már a déligyümölcsöt is. Rövidesen kapható lesz a kubai narancs és a grape fruit. A fehér színű kártya felső részén piros és fekete felirat hívja fel a figyelmet a cég ma is megbecsülendő előnyére: GAZDAG ÁRÚVÁLASZTÉKKAL figelmes kiszolgálással VÁRJA ÖNT.. legalúl befejezik a feliratot: a Borsodi Élelmiszer K.V. középen kékkel ábrázolják Borsod megyét és benne azokat a helységeket, ahol az üzleteik megtalálhatóak. A térkép melletti rajzon egy agyonhajszolt, testes hölgy cipeli haza különféle szatyrokban a megvásárolt árukat. A kép jelzetlen.

Bármilyen típusú használt gépkocsi értékesítését vállalja a Merkur kártyanaptár 1972 Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat önálló gazdasági egységként működő állami cég. Közvetlen irányítását és ellenőrzését a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatósága végezte. Zöld alapon egy hetyke bajszos, pipás, sárga girardikalapot viselő, gyereknek öltözött (fehér matrózblúz, sárga rövidnadrág) férfi madzagon húz maga után egy sárga (játék)autót. Fölül fekete felirat: BÁRMILYEN TÍPUSÚ HASZNÁLT GÉPKOCSI ÉRTÉKELÉSÉT VÁLLALJA A , alatta fehér közlekedési táblán piros betűkkel: MERKUR. A kép jelzetlen.

Nem tud mihez kezdeni használt gépkocsijával megvásárolja a Merkur kártyanaptár 1972 Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat önálló gazdasági egységként működő állami cég. Közvetlen irányítását és ellenőrzését a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatósága végezte. A kártya felső, fehér harmadán piros felirat: NEM TUD MIHEZ KEZDENI HASZNÁLT GÉPKOCSIJÁVAL? Az alsó kétharmad kékszínű, rajta egyszakadt, szakállas hajótörött áll egy talpalattnyi zöld szigeten, mellette egy zöld pálmafa és a sziget nagyrészét elfoglaló, feltehetően használt fekete gépkocsija. Lehet, hogy nem hajótöröttként érkezett, hanem autótöröttként? Alatta fekete felirat: MEGVÁSÁROLJA A MERKUR. De honnan tudja a MERKUR, hogy hol van a lakatlan sziget? A kép jelzetlen.

Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kártyanaptár 1972 1964-ben jött létre a Vállalat, mely Martfűn 1980-ban kezdte meg termelését. Az üzem elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végezte. A fehérkeretes, zöldszínű kártyán négy, különböző méretű, fehér feliratos kék hasábot ábrázolnak, amelyek egy barokk fotelben "ülnek". A feliratok a cég gyártmányainak márkanevei: BIOAUTOMAT, BIOLUNA, BIOMIX, BIOPON. Egy piros ívben fekete betűkkel mutatják a mosószercsalád jellegét: BIOCSALÁD, vagyis biológiailag lebontható vegyszerekkel készülnek. Lent egy mosómedve áll egy teknő előtt, bár a BIOMAT márkanév arra utal, hogy automata mosógépben használható. A feketebetűs feliraton a cég neve olvasható: NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZERGYÁRTÓ VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Győr Sopron Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1972 A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket. Megyénként alakultak iparcikkkerskedelmi vállalatok és épültek áruházak. A fehérkerets, mustárszínű kártyalapon fekete overálban, kendővel lekötött hajú hölgy pózol. Mellette fehérbetűs felirat: GYŐR - SOPRONMEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI GYŐRÖTT, SOPRONBAN, MOSON-MAGYARÓVÁRON A kép jelzetlen.

Gyapjúmosó és Szövőgyár kártyanaptár 1972 Az Első Magyar Gyapjúmosó 1869-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében. Akkoriban több gyár is működött az Újlipótvárosban, távolabb a Váci úttól, pedig az volt az ismertebb ipari terület. Az ország legrégibb és legnagyobb kártolt szövetgyára volt. A második világháború után Földes Pál (Mátészalka, 1900. június 4. – Budapest, 1975. július 26. textilmérnök, gyárigazgató, diplomata, Kossuth-díjas (1953)) vezetése alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az 1980-as években a textilmúzeum is itt volt. Ezt pár évre rá Óbudára költöztették. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat az 1980-as 1990-es években teljesen lebontották és a KLEOPÁTRA HÁZ nevű komplexum épült a helyére. A hat toronyépület által határolt belső kertes-udvaros lakópark meghatározza a környék arculatát. A fehérkeretes, zöld alapszínű kártya közepén egy láthatóan elégedett hölgy mosolyog ránk egy tükörből. Mellette egy zöld/fekete szövettekercs, nyilvánvalóan a cég terméke. A tekercsről lila függőcímke lóg, rajta fekete logója a gyárnak. A jobb felső sarokban a kiadás éve, '72 jelenik meg fekete számokkal. A kép jelzetlen.

Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1972 A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket. Megyénként alakultak iparcikkkerskedelmi vállalatok és épültek áruházak. A fehéralapszínű kártyán egy vörös/fekete csíkos kezeslábast, sárga pomponos, zöld papucsot viselő, vöröshajú nő telefonálva élvezi a teljes kényelmet, ledőlve a PIK feliraton, lábát feltámasztva. Zöld bodyt viselő, szintén vöröshajú telefonpartnere/barátnője a felső mezőben kérdezi: Jössz vásárolni? Alatta a cég emblémája látható. Az alsó hölgy biztosítja: Jövök! Találkozzunk a...PIKnél. Majd alul fekete betükkel jelenik meg a hirdető cég neve: PESTMEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A kép jelzetlen. A kép jelzetlen.

Gyapjúmosó és Szövőgyár kártyanaptár 1972 Az Első Magyar Gyapjúmosó 1869-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében. Akkoriban több gyár is működött az Újlipótvárosban, távolabb a Váci úttól, pedig az volt az ismertebb ipari terület. Az ország legrégibb és legnagyobb kártolt szövetgyára volt. A második világháború után Földes Pál (Mátészalka, 1900. június 4. – Budapest, 1975. július 26. textilmérnök, gyárigazgató, diplomata, Kossuth-díjas (1953)) vezetése alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az 1980-as években a textilmúzeum is itt volt. Ezt pár évre rá Óbudára költöztették. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat az 1980-as 1990-es években teljesen lebontották és a KLEOPÁTRA HÁZ nevű komplexum épült a helyére. A hat toronyépület által határolt belső kertes-udvaros lakópark meghatározza a környék arculatát. A fehérkeretes, vörös alapszínű kártyán balra egy fekete próbababára ráakasztottak néhány szövetcsíkot, feltehetőleg a cég gyártmányait. Majd nagy fekete betűkkel jelenik meg a cég emblémája: GYM9. Legalul fekete csíkban a gyár neve: GYAPJÚMOSÓ ÉS SZÖVŐGYÁR. Baloldalt a kiadás éve, '72 látható. A kártya jelzetlen.

Hajrá Újpest! kártyanaptár 1972 BRG kazettás magnetofon BRG elődjét 1953-ban Óbudán Vörös Szikra Gyár néven hozták létre, s ezt a nevet viselte a gyár első, 1955-ben forgalomba hozott magnetofonja is. A Magyar Adócsőgyár és a Beloiannisz gyár egyes részlegeinek áttelepítésével kialakított üzem profilja egyébként adócsövek, rádió- és híradástechnikai, valamint elektromechanikai eszközök gyártása volt. A hatvanas évek elején gyáregységei alakultak Kecskeméten és Salgótarjánban, utóbb Lakiteleken is. Neve 1963-tól Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG). Főbb termékei: URH rádiótelefonok, magnetofonok, diktafonok, számítástechnikai eszközök, rádióalkatrészek. Termelésének 70-80%-a került külpiacokra, elsősorban a volt szocialista országokba, de a világ minden tájára szállított. Érdekeltségébe tartozott a Budavox, sőt egy ideig a Videoton is. A nyolcvanas évek végére a legnagyobb híradástechnikai vállalattá vált. A BRG 1966-67-ben megkezdte a kazettás magnetofonok fejlesztését, majd a tömegszerű gyártását. Ezek az MK-21, MK-23, MK-25, MK-27 és MK-29 közkedvelt típusok voltak. Főleg a fiataloknak készültek hordozható kivitelben, de volt két asztali modell is az MK-43, és a végerősítővel egybeépített MK-42. A fehérkeretes, lila alapszínű kártyán a felső kétharmadban az ÚJPEST labdarúgó csapat emblémája ltható: aranykeretezésű fehét kalászok keretezik a középütt rombuszalakban megjelenő , arany D betűt. A kalászokat összefogó, aranykeretes, fehér szalagon felirat: ÚJPEST. Az embléma alakja erősen emlékeztet a hajdani Rákosi címerre. Az alsó harmadban nagy, fekete betűkkel látszik a biztatás: HAJRÁ ÚJPEST! A kép jelzetlen.