Nyereményekben gazdag boldog új esztendőt kívánnak a 25. számú totó-lottó kirendeltség dolgozói kártyanaptár 1972
A génuai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban. Az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítását emlegették indokként, de fontos szempont volt az is, hogy az osztrákok és csehek más országok állami kezelésű szerencsejátékaival oltották fogadási szomjukat, amivel idegen, gyakran rivális államok központi bevételeit gyarapították.
Az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvénygyűjtőhelyeket. A bevételek egyharmada az államkincstárat, második harmada a körzet út- és vízépítő hatóságait illette meg, és csak a harmadik harmadából részesedhettek a lottótársaság szervezői. Magyarországon azonban a lottó akkor még nem keltett érdeklődést.
A lottó magyarországi meghonosodásának lassú ütemét valószínűleg az idegen eredet és a viszonylag nehézkes játékszabályok eredményezhették.
1868-ban – 1868. évi XV. törvénycikk – létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. Mivel a bevételekből származó haszon immár az ország vagyonát gyarapította, rövidesen négyszáz gyűjtőhelyet tartottak nyilván. Az őslottó, vagyis a génuai modell alapján elfogadtak betétet határozatlan egyes húzásra, azaz nyerni lehetett az egyes találattal. Lehetett fogadni határozott egyes húzásra, ez azt jelentette, hogy a fogadónak előre meg kellett határoznia az öt nyerőszámon belül az általa megtett szám kihúzásának sorrendjét. A határozatlan egyes találatért a jogos tizennyolcszoros pénz helyett csak a megtett összeg tizennégyszeresét fizették, a terno majd tizenkétezerszeres nyereményszorzója helyett pedig a tét négyezer-nyolcszázszorosát kínálták csupán.
Az osztálysorsjáték sikeres volt, de drágább volt a lottóénál a nyerési esély ára. Ez a sorsjáték a Pénzintézeti Központ kezelésében egészen a II. világháborúig fennállt.
A második világháború után a totó jött divatba, a mai modern lottó 1957. január 17-én született meg. Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje volt. Általában havi egy nyereménysorsolást tartottak. A kb. 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő.
A fehér színű kártyán halványzöld felirat egy kirendeltség jókívánságait közli: Nyereményekben gazdag BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak a 25 számú TOTÓ-LOTTÓ kirendeltség dolgozói Bp., VIII., Népszínház u. 31.
A kép jelzetlen.
hu
