A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

Trapper farmer reklámszatyor Fehér nejlonszatyor, rajta a farmermárka jellegzetes, western stílusú vörös felirata és a szakállas reklámarc kékkel a zacskóra nyomva. Az 1980-as években nagy újdonságnak és ritkának számított a "nejlonszatyor"-nak nevezett műanyag táska/reklámszatyor. Az évtized közepén ennek a reklámhordozónak a jelentősége még mindig nem volt tisztázva. A reklámszatyor hirdetési értékével a Magyar Reklámszövetség Propagandista szakosztályának keretei között működő Reklámkritikai Fórum is foglalkozott, 1986-ban elemző vizsgálatot folytattak többek között e témában is. Közel 200 vállalat szatyrait vizsgálták meg. Megpróbálták e média ismérveit összefoglalni, szerepét behatárolni. Azt fogalmazták meg, hogy a reklámszatyor a médiastratégia kiegészítő eszköze kellene, hogy legyen. A "merítésből" kiderült, hogy a szatyrok megrendelését többnyire a propagandisták intézték, nem mindig végiggondolt célkitűzésekkel, e reklámhordozó specifikumainak (minimális szövegfelhasználás, vizuális motívumok, jól felismerhető logók, figyelemfelkeltő színek használata, teherbírás, alkalmazhatóságuk) figyelembe vétele nélkül. (Forrás: Frank Erika: Mi van a hazai reklámszatyrokon kívül? Propaganda. Reklám, 1986/2,3, 25-26.) Hazai fejlesztésű és gyártású kultikus ruhadarab a hetvenes-nyolcvanas években: ez a Trapper farmer! 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. A Trapper (prémvadász) gyártását 1978-ban kezdték meg. Bevezetését erős reklámkampány kísérte, főszereplője Kocsis Mihály kaszkadőr volt, akit a későbbiekben csak „Trapper Misiként” emlegettek. 1979-ben a Trapperből 50 000 darab fogyott el! A farmerből hiány volt 1977-ben és 1981-ben is, a korabeli tudósítás szerint főként alapanyaghiány miatt. 1983-ban már hamisították is. 2005-ben a Trapper farmert újra gyártani kezdték, az eredeti szabásminta alapján. „Az utóbbi évek egyik legsikeresebb reklámfilmsorozata a Trapper farmeré, s a tv előtt, a mozikban, mindig jókedv, derültség fogadja a hol lóháton, hol libegőn, hol vízisín, hol pedig a víz alól érkező Kocsis Mihály kaszkadőrt.” ̶ írta a Népszava 1979-ben. Divata a külföldi márkás farmerek bejövetelekor kezdett hanyatlani. A farmer közismert plakátját Molnár Kálmán (1943 ̶ 2017) Munkácsy Mihály-díjas magyar tervezőgrafikus készítette még 1979-ben.

Skála kártyanaptár , 1978 Egy lépéssel a divat előtt Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház. A kártyanaptáron Komjáthy Ágnes („Skála Ági”) látható farmer overallban. A kedves arcú modell éveken keresztül a cég háziasszonya volt. A fotó bal felső sarkában a Skála emblémája látható. A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat. A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere. 1976-ban nyitotta meg kapuit a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház, majd a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal való fúziót követően megalakult a Skála-Coop Közös Vállalat. A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. Az 1980-as években valóságos Skála-birodalom jött létre. A vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. Igazgatója Demján Sándor volt. Elmosódott természetet ábrázoló kép előtt szürke overálban lépked Skála Ági, a bal felső sarokban a kék-pink Skála embléma, a bal alsóban fehér felirat: Egy lépéssel a divat előtt látható. A kép jelzetlen.

KÖZÉRT Vállalat által kibocsátott villamosplakát, mely polietilénbe csomagolt, vágott, tisztított, darabolt baromfit reklámozza. A képen egy egész, darabolt baromfi látható zacskóban, alatta egy fazék.

Díszes menülaptartó keret. Talpas lábon álló téglalap alakú keret, mely felül gazdagon díszített. A talpán B betű és P betű monogram látható.

A háttérben halványan egy házasszony képe, befőzés közben, aki a tűzhely mellett izzad. Az előtérben egy másik nő konzervvel az egyik kezében, a másikban pedig Közért-es kosár. A "Közért" 1948-ban alakult meg, teljes neve: Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt és az az üzletlánc nyitotta meg Magyarországon az első önkiszolgálót 1955-ben. A plakát jól illusztrálja, hogy a korszak elfogadott ideálja az egyszerűen – overallba, vagy ahogy esetünkben is, fejkendővel kiegészített olcsó ruhába – öltöző dolgozó (lehetőleg sztahanovista) nő. A könnyűipari dolgozók két műszakos munkarendje miatt már az ötvenes évek második felétől előirányzott terv volt, hogy a nők otthoni munkavégzését háztartási gépek gyártásával, konzerv- és készételekkel könnyítsék meg. E szándék korai dokumentuma ez a plakát is.

A szegedi Hungária Szálloda és Étteremből származó szovjet gyártmányú szamovár két (fa) füllel és csappal. A szamovár közismert konyhai vízforraló edény, melyet napjainkban elsősorban mint orosz teafőző eszközt ismerik.

Vörös Zászló "kiváló minőségi és mennyiségi %-ot elérő dolgozó részére" felirat. A címer 1949. augusztus 20-tól került használatba, 1957. május 23-án (1957. évi II. törvény 3. §-a) helyezték hatályon kívül, és a rendszerváltásig használatos címerrel („Kádár-címer”) váltották fel. „Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöldszínű szalag.”

A porcelán hamutartót a pécsi Zsolnay gyár készítette az 1971-es Vadászati Világkiállításra. Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A budapesti világkiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva azon az Albertirsai úti kiállítási területen, amelyen korábban a mezőgazdasági kiállításokat rendezték. A kiállítás négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Rendkívüli látványosságán és grandiózusságán felül olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek hatásai a mai napig szerepet játszanak a nemzetközi szintű vadgazdálkodásban és vadvédelemben.

Családi kézbalzsam. Gyártó: Caola Sárga műanyag flakonban, kiszerelés: 350 g A műanyag fakonon vörös címkén olvasható a termék megnevezése. A korabeli tipográfiába gyakran használt megoldásnak megfelelően a nyomtatott talpatlan betűk és az írott betűk kombinációja adja a feliratot. Előbbi a modernség szimbóluma, utóbbi megoldás a minőségé. 1831-ben egy pesti szappanosmester gyárat alapított a régi Váci Úton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 30. számú ház helyén. Hutter József szappanfőző gyárával tette meg az első lépéseket a magyar kozmetikai ipar, s egyben ez a vállalkozás számít a mai Caola egyik jogelődjének is. 1908-ban Baeder Hermann, aki külföldön tanulta az illatszerészetet és a szappanfőzés tudományát Budapesten illatszer-laboratóriumot nyitott. A vállalkozás kezdeti sikereit az első világháború szakította meg, tulajdonosa is bevonult. Hazatérve a háborúból 1918-ban azonban újabb vállalkozást alapított, Baeder Illatszer Rt. néven. Nem sokkal később született a mára jól csengő új márkanév. A cégtörténet szerint a Caola név a gyártulajdonos Carola lánya után kapta az elnevezését. A külföldre is szállító cég legkeresettebb terméke közé az Ovenall fogkrém, a Caola szappan és vitaminos krém, valamint az Exotic kozmetikai cikkek tartoztak. A második világháborút követően végül az államosítások során olvasztották be a mai Caola elődjének számító korábbi vállalatba. Az 1950-es évek végétől fokozatosan bővült a kozmetikai választék, mely jelentősen javította a nők közérzetét. A korábbi fővárosi gyárak Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár néven működtek tovább, és kezdték el gyártani a békebeli márkákat: Opera, Caola, Ideál, Nivea, Elida, Figaro. 1961-től a cég a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat nevet vette fel és KHV logóval látta el termékeit. Ez a cég minden olyannal ellátta a vasfüggöny mögötti háztartásokat, amit egy korabeli nő kívánhatott magának: kényeztető, jól habzó szappanok, újdonságként folyékony szappan, sampon, hajlakk és tégelyes krémek. A régi márkák mellett megjelentek többek között a Camea, Star, WU-2, Barbon, Amodent termékek. 1981-től a cég Caola névre váltott és tovább bővítette választékát. Ekkor jelentek meg Mystic, Derby, Ocean, Gabi, Baba és Hófehérke termékcsaládjai. A Családi kézbalzsam egy nő háztartásából sem hiányozhatott!

Reklámplakát a következő fekete színű felirattal: "Mini univerzális zománc". Alatta feltüntetett szöveg: "festett tárgyak, (kerékpárok, háztartási gépek, színes bútorok) festékbevonatain keletkezett kisebb hiba kijavítására szolgál." Közvetlenül a szöveg alatt, a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) fekete színű emblémája. A plakáton egy kék színű kerékpár előtt álló, szőke hajú nő látható. Jobb kezében ecsetet tart, amivel a "mini" felirat második i betűjét festi, a másikkal a kerékpárra támaszkodik. A szoknyáján ismétlődik a "mini univerzális zománc" felirat és a Tiszai Vegyi Kombinát emblémája.

Fabulon kéz és testápoló, márkaplakát Jlezés nélkül. Balra fent a Mahir akkori logója. Sárga alapon félmeztelen, világos alsóneműben ülő nő háta látszik. Középtájt a Fabulon márkanév, alatt a termék típusa "kéz és testápoló" olvasható. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették a különféle termékeket. A kor ismert, iskolateremtő művésze Finta József (1931–1994) tervezőgrafikus, reklámfényképész volt, aki többek között az első hazai reklámkampány márkájának, a Fabulonnak betűsorát is megalkotta. A hetvenes évek az öltözködési kultúra szempontjából is egy új, a korábbi kötöttségeket elvető korszak kezdetét jelentette, elfogadottá vált például a miniszoknya, a forrónadrág stb. viselete. Mindez – megspékelve a korszak zenei és szexuális forradalmának hatásával – a reklámok képi világát, a hirdetéseken szereplő nőképet is nagymértékben megváltoztatta. Nem egyszer hiányos öltözetű nők is megjelennek a reklámnyomtatványokon. Ez a plakát ennek a típusnak egy visszafogott, ízléses példája, az ekkoriban kedvelt sárga alap színe inkább festményszerűvé teszi a képet, mint erotikussá. A Fabulon-story 1971-ben a Kőbányai Gyógyszerárugyár (1948 előtt: Richter Gedeon Rt.) kozmetikumokkal kezdte bővíteni termékeinek palettáját, így született meg a Fabulon termékcsalád. A hazai reklámtörténetben az első nagyszabású kampánysorozat e márkához köthető. Fabulon betűsort Finta József (1931 – 1994) tervezőgrafikus, reklámfényképész alkotta. Az arculat fontos eleme volt Pataki Ágnes manöken arcképe, aki olyannyira összefonódott a márkával, hogy Fabulon Ágiként is emlegették. "Eredetileg egy fotós lány, Németh Andrea vizsgasorozatához készült a felvétel. A képekben azonban a lány tanára, Finta tanár úr fantáziát látott és felajánlotta őket a Kőbányai Gyógyszergyárnak, ahol Veres Marika, a gyár PR-igazgatója felfedezett. Így nemsokára plakátokon láttam viszont magam, s egy csapásra a Fabulon kozmetikumok arca lettem, tulajdonképpen véletlenül.” (Pataki Ági) „…úgy gondolom, hogy sokkal inkább a nőkre voltam hatással, mint a férfiakra. Az nem véletlen, hogy egy női kozmetikai szer arcának választottak. A szakember, aki engem erre kiszemelt, nő volt, és olyan arcot keresett, amivel a nőket lehet megcélozni…” (Pataki Ági) A Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Magyar Hirdető közös munkájával, dr. Veres Gáborné reklámszakértő, tanácsadó közreműködésével nagyszabású reklámkampányba kezdtek a Fabulon népszerűsítésére. Az esztétikus felirat, az ikonikus arc és a Mahirben született fülbemászó szlogen ̶ „Fabulon a bőre őre, Ezt használja nyakra, főre!” ̶ együttes alkalmazásán túl, számos olyan lehetőséget kihasznált a Fabulon reklámkampány, ami által joggal tekinthető fordulópontnak a magyar reklámiparban. Felismerték a csomagolás fontosságát, formatervezőkkel terveztették meg a flakonokat, tubusokat és más csomagolóeszközöket. A boltok önkiszolgáló rendszere miatt a tervezésnél szempont volt, hogy feltűnő, csalogató csomagolások szülessenek. A praktikusság olyan szempontjaira is odafigyeltek, mint például, hogy a leginkább csúszós kézzel megfogott naptejes flakonnak érdemes olyan formát adni, ami meggátolja, hogy az kiessen a használó kezéből. A Fabulon-kampány során használták az árukapcsolás lehetőségét is, így például Medicor kvarclámpához ajándék Fabulon napozó krémet adtak a Keravillban. A testápoló megjelenésekor például két hétig azt kizárólag a Luxus Áruházban lehetett beszerezni. (A ma mindennapos testápoló kifejezést is a Fabulon használta először). A hagyományosa reklámeszközökön túl (feliratos napernyők, műanyag szatyrok, táblák, hirdetések, rádió és tv reklám, prospektus) olyan szenzációnak számító attrakciókat is bevetettek, mint például a Fabulon szót kiíró repülő a Balaton fölött. Pataki Ági, mint a Fabulon arca több mint két évtizeden át tekintett le a Kálvin térre. A reklámmozaikot, az avantgárd képzőművész, Erdély Miklós készítette 1982-ben. A különleges technikával készült fotókerámia teljesen fagyálló, tisztítható volt és az évek során sem fakult ki. A művész a kép minden kerámiadarabkáját egyenként válogatta ki, s ezeket összeillesztve alkotta meg művét. A Kálvin téri mozaikhirdetést 2000-ben távolították el a tűzfalról. Hiányát a járókelők nehezen szokták meg, hiszen sokak szemében ez a kép több volt, mint reklám. „Fabulon kéz és testápoló. Egész bőrének őre! Rendszeres használata a bőrt rugalmassá, simává, a kiszáradt kézbőrt finom tapintásúvá teszi. A bőrbe dörzsölve azonnal felszívódik, a fürdés vagy mosakodás során elveszett zsírréteget pótolja.”

Molnár Kálmán: Trapper farmer, plakát 1979, Szikra Nyomda A plakáton egy szakállas férfi, a poros vadnyugatot idéző háttér előtt áll, lazán, csipőre tett kézzel, bal kezének hüvelykujját felemelve. A felirat az olasz spagetti western filmek címfelirataira emlékeztet. Hazai fejlesztésű és gyártású kultikus ruhadarab a hetvenes-nyolcvanas években: ez a Trapper farmer! 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. A Trapper (prémvadász) gyártását 1978-ban kezdték meg. Bevezetését erős reklámkampány kísérte, főszereplője Kocsis Mihály kaszkadőr volt, akit a későbbiekben csak „Trapper Misiként” emlegettek. 1979-ben a Trapperből 50 000 darab fogyott el! A farmerből hiány volt 1977-ben és 1981-ben is, a korabeli tudósítás szerint főként alapanyaghiány miatt. 1983-ban már hamisították is. 2005-ben a Trapper farmert újra gyártani kezdték, az eredeti szabásminta alapján. „Az utóbbi évek egyik legsikeresebb reklámfilmsorozata a Trapper farmeré, s a tv előtt, a mozikban, mindig jókedv, derültség fogadja a hol lóháton, hol libegőn, hol vízisín, hol pedig a víz alól érkező Kocsis Mihály kaszkadőrt.” ̶ írta a Népszava 1979-ben. Divata a külföldi márkás farmerek bejövetelekor kezdett hanyatlani. A farmer közismert plakátját Molnár Kálmán (1943 ̶ 2017) Munkácsy Mihály-díjas (1990) tervezőgrafikus készítette 1979-ben. Molnár Kálmán (Budapest, 1943 ̶ 2017) 1957–1961 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola diákja volt. 1963–1967 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Fónyi Géza és Konecsni György oktatta. 1966 óta kiállító művész. 1967 óta önálló grafikusművész. 1967 óta a Művészeti Alap tagja. 1989 óta a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Tervező Grafikai Szakosztályának tagja. 1990-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tervezőgrafikus tanszéken dolgozik. 1991 óta egyetemi tanár. 1992–2007 között tanszékvezető volt. 1992–2003 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektorhelyettese volt.

A porcelán virágvázát a pécsi Zsolnay gyár készítette az 1971-es Vadászati Világkiállításra. Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A budapesti világkiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva azon az Albertirsai úti kiállítási területen, amelyen korábban a mezőgazdasági kiállításokat rendezték. A kiállítás négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Rendkívüli látványosságán és grandiózusságán felül olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek hatásai a mai napig szerepet játszanak a nemzetközi szintű vadgazdálkodásban és vadvédelemben.

A porcelán lapostányért a pécsi Zsolnay gyár készítette az 1971-es Vadászati Világkiállításra. Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A budapesti kiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva azon az Albertirsai úti kiállítási területen, amelyen korábban a mezőgazdasági kiállításokat rendezték. A kiállítás négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Rendkívüli látványosságán és grandiózusságán felül olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek hatásai a mai napig szerepet játszanak a nemzetközi szintű vadgazdálkodásban és vadvédelemben.

Kiváló Áruk Fóruma embléma Az 1967-ben létrehozott Kiváló Áruk Fóruma védjegy célja a minőségi kritériumoknak megfelelő áruk megkülönböztetése a mások által termelt és értékesített áruktól. Önmagában is reklámhatást fejt ki, hiszen a figyelemfelkeltés eszköze. A „megkülönböztető” minőségi jel garanciát nyújt a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt, hiszen a KERMI folyamatosan ellenőrizte az e jellel ellátott termékek minőségét. A védjegy és a márkát helyettesítő „kiváló minőségi jel” a vállalati üzletpolitika fontos eleme. A hetvenes évekig, de még a következő évtizedben is a megkülönböztető jelek jelentős része háromszög volt, mintha így fogalmazták volna meg a védjegy vagy embléma készítésének receptjét: „végy egy háromszöget, rajzold bele a vállalat kezdőbetűjét és kész a megkülönböztető jel”. Magyarországon 1967-ben szervezte meg az Országos Piackutató Intézet (OPI) a belkereskedelmi forgalomba kerülők áruk minősítésére a Kiváló Áruk Fórumát (KÁF). Az OPI-t a Belkereskedelmi Minisztérium egyik háttér intézményeként alapította dr. Szabó László közgazdász, a közgazdasági tudományok kandidátusa. A vezetésével létrejött szakmai műhely foglalkozott a belkereskedelemi piackutatással és ítélte oda a KÁF címet. A kiválónak minősített áruk megkülönböztetésére egységes háromszög embléma szolgált. "A bizalom háromszöge" emblémát, amelyet egytől három évig terjedő időszakra lehetett elnyerni, fénykorában egyidejűleg több száz termék viselte. Ismertségét csak fokozta néhai Déri János televíziós újságíró által vezetett Pocsék Áruk Fóruma című műsor. A nézők ide küldték be a használhatatlan, gyári hibás, felesleges termékeket. 1991-ben megszűnt a KÁF. Számos egyéb védjegy lépett a helyére: Hazai termék, Magyar Termék.

A porcelán tányért a pécsi Zsolnay gyár készítette az 1971-es Vadászati Világkiállításra. Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt. A budapesti világkiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva azon az Albertirsai úti kiállítási területen, amelyen korábban a mezőgazdasági kiállításokat rendezték. A kiállítás négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Rendkívüli látványosságán és grandiózusságán felül olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek hatásai a mai napig szerepet játszanak a nemzetközi szintű vadgazdálkodásban és vadvédelemben.

Bordó színű, cserépmázas, kerek hamutál, három cigarettahellyel. Az 1965-ben alakult Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, Hungar Hotels feliratú reklám hamutálja 1968-ból.

Az 1910-es évekből származó, hengeres, forgató karral ellátott kávépörkölő, a tartályán tolóablakkal, fanyéllel. A tűzhely fölé helyezve kávépörkölésre alkalmazták.

Az asztali melegítőt 1970-ben a Gundel Éttermi Vállalatól kapta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Négy lábon álló asztalka forma, kettő darab fa fogantyúval; a szerkezet árammal működtethető.

A zománcozott bádog cégtábla, Hruska Berta Reform étkezőjéhez tartozott 1970 körüli években. A táblán a cégtulajdonos nevét (Hruska Berta) és az "ÉTKEZŐ" feliratot tüntették fel.

Sötétzöld, csatos zárral ellátott kristályvizes üvegpalack "KRISTÁLY" felirattal és koronás magyar címerrel.

20. század első feléből származó réz asztali csengő, szép díszes kivitelű talpazattal. A csengő a (tárgy tetejéről hiányzó) gombrész megnyomásával szólalt meg és adott jelzést a személyzet számára.

Az 1883-ban alapított, egykoron híres Fiume Kávéházból származó kerek gyufatartó, hamutartó az 1900-as évekből. A gyufatartó lemezen "FIUME KÁVÉHÁZ" felirat olvasható.

Az 1910-es évekből származó süteményes állvány, kínáló. A tál négy díszes lábon áll és kagyló alakú tálrészekkel lett ellátva, melyeknél egy-egy halon ülő kürtös kisgyermek díszítés látható; középen pedig búzakalász szerű fonat mintázata figyelhető meg.