MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Tárgy: 509
Kulcsszavaksörx
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Az egykori Bécsi Sörház festett cégére

Dreher - Söripari Emléktár Képzőművészeti gyűjtemény [Gambrinus_1]
Az egykori Bécsi Sörház festett cégére (Dreher Sörgyárak - Söripari Emléktár Dreher Sörmúzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Dreher Sörgyárak - Söripari Emléktár Dreher Sörmúzeum / Dr. Török Róbert (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->
Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Az 1860-as években festett, keretezett cégér, eredetileg a pesti Király utca 40. szám alatti Bécsi Sörcsarnoot vagy Serházat díszítette. A neves Hild József (1789-1867) építész által tervezett klasszicista épület ma is áll. A festményt stílusjegyei és legújabb kutatásunk alapján feltehetően Kiss Bálint (1802-1868) festőművész, grafikus készítette, azonban a festmény eredeti alkotóját már az 1930-as években sem ismerték pontosan, a festmény jelöletlen.
A régi korokban a reklámok és cégtáblák előtt festett cégérek figyelmeztették a járókelőket az üzletre és ezek a míves különféle anyagból készült festett cégérek hirdették a szakmai profilt a betérő vendégeknek. A különleges cégér-festmény túlélte az évszázadokat és még az 1930-as években is eredeti helyén a sörcsarnokban állt egy másik Gambrinus festménnyel együtt. Most ismét cégérként a Dreher Sörmúzeumba vagy a Sörgyárak irodaházába betérő vendégeket fogadja.
A Bécsi Sörház arról volt híres, hogy itt lehetett a legjobb schwechat-i sört kapni, tehát Dreher Antal (1810-1863) eredeti bécsi serfőzdéjében készült Lager sört is itt népszerűsítették Pesten. Még id. Dreher Antal is láthatta eredetiben a festményt. A sörház egyik későbbi tulajdonosa maga Gundel János (1844-1915) volt a nagy vendéglátós dinasztia alapítója, aki 1869-ben vásárolta meg az üzletet.
Bevilaqua-Borsodi Béla (1885-1962) történetíró: A magyar serfőzés története című 1931-ben megjelent kötetében pontos leírást ad a festményről, amelyet már akkoriban is restauráltak: „A derűs, pocakos, vidám serivó Gambrinus király portréját, söröspincében ábrázolják hordók között. A pince kis ablakán beszűrődő világosságnál ínyes kedvvel nézegeti a gusztusára lévő ser aranyos színét. Az egyik hordón bakkecske kifaragott képe látható, félreérthetetlen célzással az 1850-es évektől a pesti sörházakban is főzött Baksörre”.
A festményt 2020-2021 évben a Dreher Sörgyárak Zrt. restauráltatta Fazekas Gyöngyi festő-restaurátorművész vezetésével.

Anyag/ Technika

Vászonra olajjal festve; keretezve festett profilléc

Méretek

190 cm x 145 cm

Szakirodalom

  • Bevilaqua-Borsody Béla (1931): A magyar serfőzés története I-II. Budapest, Atheneaum
  • Gundel Imre - Harmath Judit (1986): A vendéglátás emlékei. Budapest

Kapcsolódó linkek, dokumentumok

Dreher - Söripari Emléktár

Tárgy itt található: Dreher - Söripari Emléktár

Az országban egyedülálló tárlatnak ad helyet a Dreher Sörgyárak Zrt. A különleges szakgyűjteményt a vállalat jogelődje, a Kőbányai Sörgyár alapította...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.