A Láng Gépgyárban a hídépítő vállalat szakemberei lerobbantották egy százéves műhely kéményét.
A negyven méter magas építmény lebontása azért vált szükségessé, mert helyére 1980-ban egy új csarnoképületet emeltek.
Az alapító Láng László 1868-ban nyitotta meg, először csak 8-10 munkást foglalkoztató gépjavító műhelyét, majd a bővítések után átköltöztek mai helyükre. Fő profiljuk kezdetben a gőzgépgyártás volt. Ezt követően épült fel a vasöntöde, ahol vasművek és bányák részére gyártottak erőgépeket. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. A század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat.
1948-ban a gyárat államosították, fő profilja az energetikai gépgyártás lett. A hazai villamos erőművekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak, de a gyár jelentős részben exportra dolgozott: gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre.
Az 1980-as években a cég válságba került, 1990-ben megkezdődött a privatizációja, melynek következményeképpen folyamatosan külföldi kezekbe került. Így 2000-ben a Láng Gépgyár lényegében megszűnt, jogutódja az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég, majd az Alstom Hungária Zrt.
