MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Budapesti Történeti Múzeum Szobrászati Gyűjtemény [KM_FK_KM.96.28.]
Brüsszeli invenció (Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Budapesti Történeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Brüsszeli invenció

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Jovánovics György a hatvanas évek végén indult IPARTERV-generáció tagja. Szervezője és résztvevője volt az IPARTERV Székház kultúrtermében megrendezett kiállításoknak (1968, 1969), melyek célja az új nemzetközi trendek, a figuratív és az absztrakt tendenciák egymás mellett történő bemutatása volt. Munkásságát műfaji sokoldalúság jellemzi, alkotásai sokszor installatív jellegűek. Létrehozott műveinek leggyakoribb anyaga a gipsz. Művészi kérdésfelvetései a valóság és a lenyomat viszonyára, illetve annak egyszerre konkrét és absztrakt minőségeire vonatkoznak. A hetvenes évek második felétől kezdve konceptuális fotóhasználattal is kísérletezett. 1995-ben Jovánovics képviselte az országot a Velencei Biennálén, ahol a művész 1965 és 1995 között készített műveit láthatta a nemzetközi közönség. Az 1994-ben készült négyzetes gipszrelief felületét mélységében néhány milliméter eltérésű négyzetek, téglalapok hálózata szövi be. A térbeliséget a síkból hangsúlyosan kiemelkedő három építészeti struktúrát idéző geometrikus forma érzékelteti, a dombormű felszínét pedig a szintkülönbségek miatt érvényesülő finom fény-árnyék hatás teszi mozgalmassá.

Felirat/szignó

jelzés nélkül

Anyag/ Technika

Gipsz / öntött

Méretek

Magasság: 97 cm, Szélesség: 90 cm

Szakmai leírás

Jovánovics György a hatvanas évek végén indult IPARTERV-generáció tagja. Szervezője és résztvevője volt az IPARTERV Székház kultúrtermében megrendezett kiállításoknak (1968, 1969), melyek célja az új nemzetközi trendek, a figuratív és az absztrakt tendenciák egymás mellett történő bemutatása volt. Munkásságát műfaji sokoldalúság jellemzi, alkotásai sokszor installatív jellegűek. Létrehozott műveinek leggyakoribb anyaga a gipsz. Művészi kérdésfelvetései a valóság és a lenyomat viszonyára, illetve annak egyszerre konkrét és absztrakt minőségeire vonatkoznak. A hetvenes évek második felétől kezdve konceptuális fotóhasználattal is kísérletezett. 1995-ben Jovánovics képviselte az országot a Velencei Biennálén, ahol a művész 1965 és 1995 között készített műveit láthatta a nemzetközi közönség. Az 1994-ben készült négyzetes gipszrelief felületét mélységében néhány milliméter eltérésű négyzetek, téglalapok hálózata szövi be. A térbeliséget a síkból hangsúlyosan kiemelkedő három építészeti struktúrát idéző geometrikus forma érzékelteti, a dombormű felszínét pedig a szintkülönbségek miatt érvényesülő finom fény-árnyék hatás teszi mozgalmassá.

Budapesti Történeti Múzeum

Tárgy itt található: Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.