Kisfaludi Strobl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után lett elismert. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás, valamint külföldi utazások és számos hazai és külföldi elismerés jelzik életének ezt a korszakát.Az I. világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben azonban a művész nehezen talált újra önmagára. A gondok elől menekülve mintázta női márványszobrait, amelyek sorába illeszkedik a Reggel. A „magyar Venus”-nak is nevezett mű kisméretű példányát Kisfaludi 1924-ben faragta. A plasztika reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban. William Randolph Hearst amerikai médiamogul az újságban látta meg a szobrot, majd megrendelte életnagyságú változatát. Ennek másodpéldánya látható kiállításunkon. A fésülködés közben zsánerszerűen, ugyanakkor ünnepélyesen mintázott női akt közvetlen hatást kelt. A napszak allegóriájaként ábrázolt ruhátlan nőalakot a leselkedés intimitása, a realista mintázás és a lírai hangvétel teszi bensőségessé.
hu
