A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének különleges darabja Ligeti Miklós Ádám és Éva című szalonplasztikája, amely funkcióját tekintve átmenetet képez képző- és iparművészet között. A márványból kifaragott gyermekalakok haja eredetileg festve volt, a bronzból kialakított fa lombjai között pedig egykor vörös üvegből készült gyümölcsök rejtőztek, amelyeket az üreges törzsön átvezetett villannyal világítottak meg.A művet az 1900-as párizsi világkiállításon bronzéremmel jutalmazta a zsűri. Ligeti több változatos anyaghasználatú és színezett szobrot készített. Művei jól illeszkednek azoknak a 19. század végi nemzetközi plasztikai kísérleteknek a sorába, amelyek az akkori új régészeti feltárásokra támaszkodva reflektáltak az antik szobrászat sokszínűségére. Az Ádám és Éva-kompozíciónak azonban nem csupán a kivitelezése szokatlan, de ikonográfiai programja is érdekes: az ősszülőket gyermekként jelenítette meg a művész. Egyes feltételezések szerint Ligeti a bűnbeesés előtti édeni ártatlanság korát a gyermekkor ártatlanságával azonosította.
hu
