Mérleg

"A mérleg tömeg illetve súly mérésére szolgáló eszköz. A hagyományos, mechanikus mérlegek működésének alapelve kétféle lehet:

Tömegek összehasonlítása. Ebben az esetben a mérendő tömeget egy vízszintes kétkarú emelő, vagy arra visszavezethető mechanizmus egyik végén elhelyezett serpenyőbe helyezik, az emelő másik végén lévő serpenyőbe pedig annyi ismert tömegű súlyt raknak, amivel a mérleg egyensúlyba kerül, vagyis nem billen egyik oldalra sem. Ha az emelő két karja egyenlő hosszú, a súlyok ismert tömegének összege a mérendő tömeggel egyenlő. Vannak olyan mérlegek, mint a piaci gyorsmérleg vagy a mechanikus tizedesmérleg, melyeknél a kararány és súlyok tömegének szorzata adja a mérendő tömeget. Az ilyen mérlegek a helyi gravitáció nagyságától függetlenek, a Holdon is helyes eredményt adnának.Erőmérés. A súlyerőt mérik változatos fizikai hatások segítségével. Legegyszerűbb fajtája a horgászok rugós mérlege, ahol a rugó megnyúlását kalibrálják a mérendő tömeg súlya szerint. Korszerű mérlegek alkalmasan kialakított rugójára nyúlásmérő bélyeget ragasztanak, melynek elektromos ellenállása változik a súlyerő okozta alakváltozás hatására. Az ellenállásváltozást villamos műszer méri, és a mérés eredménye tömegre kalibrált digitális kijelzőn olvasható le.Az a ábrán látható egyszerű kétkarú mérleg volt történetileg az első mérleg, melyet az évszázadok folyamán állandóan tökéletesítettek. Az alkatrészeket egyre pontosabb technológiával készítették, a mechanikus órák fejlesztése során feltalált finommechanikai újításokat a mérlegek készítésénél is alkalmazták. A mérlegek érzékenységének növelése a csuklók és tengelyek súrlódásának csökkentésére szorította a mérlegkészítőket. Kialakult és általánossá vált a csapsúrlódás elkerülése végett beépített V alakú horony árkába támaszkodó kés alkalmazása, ebben az esetben csak gördülő ellenállás lép fel az emelő forgáspontjaiban." - (hu.wikipedia.org 24.10.2020)