FAD 4

Matt fehér szódavizes palack, Nagy-Magyarország térképpel és felirattal: Mindent vissza. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

Jedlik Ányos savanyúvíz készítő gépének terve.

A képen egy kocsi láthtó két lóval városi környezetben. A kocsi oldalán felirat: Szegedi szállodások, kávésok, vendéglősök és korcsmérosok ipartársulatának szikvízgyári szövetkezete.

A képen öt ember pakol szódavíz palackos ládákat egy Harci járműbe, ami a Harmos család tulajdona.

Szódavizes üveg fém csapja, amire kígyók tekerednek. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

Matt kék üveg palack rész, fém csap résszel. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

Négy italozó férfi ül egy asztal körül.

Egy hosszú asztal körül mulatozó emberek ülnek, mögöttük zenészek és pincér.

Asztal körül négy mulatozó férfi ül, az asztalon szódavizes palack, bor sé poharak láthatóak.

Átlátszó üveg rész, dróthálóval borítva, fém csappal. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

Átlátszó színes festékpöttyös üveg rész, fém csappal. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

Átlátszó két gömbölyded részből álló üveg testű szódavizes palack, fém csappal. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A szódavizes palack felső részén lévő fém csap, Dreher sárga-kék emblémával. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A szódavizes palack felső részén lévő fém csap, kerámia kacsafejjel, alatta akantusz motívumos nyakrésszel. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A szódavizes palack felső részén lévő fém csap, fehér-zöld kerámia kacsafejjel. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A szódavizes palack, átlátszó üveg alsó résszel, a felső része fém és kerámia dugó. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A képen Katona Sándor szódavíz gyára látható, előtte a tulajdnossal. A szódavíz, szikvíz vagy szóda, nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországi gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szószódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A felvételen az 1941-ben végzett szikvízipari tanfolyam résztvevőinek csoportja látható.

A felvételen Végh Károly és Társa szifonfej és fémárugyár üzletének kirakata látható, a tulajdonossal.

Szódavíz szállító szánkó, egy rekeszben hat palack, mögötte egy fém ballon.

Pick szalámi számolócédulája, fejlécén szalámis tálcát vivő pincér ábrázolás, és terméknév. Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. A legidősebb fiú, Pick Jenő - aki már 1898-tól részt vett az irányításban - 1906-ban lépett be a vállalkozásba. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.

Pick szalámi számolócédulája, termékmegjelenítéssel, "világmárka" felirattal. Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. A legidősebb fiú, Pick Jenő - aki már 1898-tól részt vett az irányításban - 1906-ban lépett be a vállalkozásba. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.

Pick Márk számolócédulája, fejlécén termékmegjelenítés "VILÁGMÁRKA!" felirattal. Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. A legidősebb fiú, Pick Jenő - aki már 1898-tól részt vett az irányításban - 1906-ban lépett be a vállalkozásba. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.

Pick szalámi számolócédulája, teteje ívelt alakúra vágva, rajta földgömb és termékmegjelenítés. Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. A legidősebb fiú, Pick Jenő - aki már 1898-tól részt vett az irányításban - 1906-ban lépett be a vállalkozásba. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.