Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia
A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia
![Családi kávépótló villamosplakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201511/200w_14175244923.jpg)
Családi kávépótlót reklámozó villamosplakát. A képen egy csomag kávépótló és két piros bögre látható. A pótkávéknak két fajtája volt: kávépótló és kávépótlék. A kávépótló tartalmazott babkávét, vagy kávéhoz adva fogyasztották. A kávépótlékot kávé helyett fogyasztották, gabonából és különböző őrleményekből készült.
![Szent István cikóriakávé reklámlapja](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201511/200w_14164516172.jpg)
Szent István cikóriakávét reklámozó reklámlap. Első oldalon 4 egymás melletti ház látható, felirat: Ahány ház, annyi Szent István cikória fogyasztó. A termék kétféle csomagolásban látható a képen. A pótkávéknak két fajtája volt: kávépótló és kávépótlék. A kávépótló tartalmazott babkávét, vagy kávéhoz adva fogyasztották. A kávépótlékot kávé helyett fogyasztották, gabonából és különböző őrleményekből készült. A hátoldalon a termék leírása olvasható. Feltehetően HORVÁTH ENDRE BAZIN, 1896 - 1954, BUDAPEST
![Dreher bonbon villamosplakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201511/200w_14112147527.jpg)
Dreher gyár bonbonjait reklámozó villamosplakát. A képen egy kirakat látható belülről, Dreher termékekkel, kívülről egy kisfiú néz be az üvegen keresztül.
![Unicum villamosplakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201511/200w_18144140706.jpg)
Az államosítást megelőzően Zwack József és Társa Rt. által gyártott Unicumot reklámozó villamosplakát. Az államosítást követően a Budapesti Likőripari Vállalatba olvadt a cég, ők gyártották a továbbiakban. A képen a gyár jellegzetes reklámarca látható: víz alól felbukkanó tengerész, mellette egy üveg Unicum úszik a vízen.
![Törley kisplakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201512/200w_01143654473.jpg)
Törley pezsgőt reklámozó kisplakát reprodukciója. A képen egy frakkos, cigarettázó férfi látható egy pohár pezsgővel.
![Gottschlig Ágoston Részvénytársaság](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_21104933976.jpg)
Gottschlig Ágoston Részvénytársaság Likőrkülönlegességek Gyára Budapest. A képen egy torz szörny alak ugrik egy üveg után, amiben Figaro nevű gyomorkeserű likőr van.
![Szent István malátakávé](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201601/200w_08131745503.jpg)
A reklámlapon világos keretben, fekete háttér előtt a Szent István Tápszerművek 1922-ben bejegyzett védjegyét láthatjuk SZIT Lacikát, alatta felirattal: Szent István malátakivonat legyőzi a vérszegénységet, elősegíti a csontképződést. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.
![Szent István fügekávé](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201601/200w_08131852489.jpg)
Piros keretben fekete alapon a Szent István Tápszerművek 1922-ben tervezett védjegye: SZIT Lacika, alatta pedig felirat: Erőt egészséget ad a Szent istván Malátakávé. A Szent István Tápszerművek 1916-ben jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.
![Teeej!](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201908/200w_tej-reklam-615499.jpg)
Vidám hangulatú tejreklám a nyolcvanas évekből.Tejipari reklámsorozat része.Tóth József Füles alkotása. Piros sapkás, macskaálarcos nő belenyalint a piros, fehér pöttyös bögrébe. Sapkáján sárga teeej! felirat. A maszkot, mely Kristyán Judit modellt rejti, maga az alkotó, Füles készítette. Balra lent a Tejipar ismert, tehenes emblémája. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat (például a Traubisoda) és az általános üzleteket (például Csemege-bolt). A fotóplakát szellemes képviselője Tóth József Füles – a korszak népszerű reklámfotósa. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. A nyolcvanas években a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor: a viccesen jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A plakátkészítés "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=gqVeSo7zZKQ
![Saaajt!](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201908/200w_sajt-reklam-615719.jpg)
Vidám hangulatú sajtreklám a nyolcvanas évekből.Tejipari reklámsorozat része.Tóth József Füles alkotása. Piros sapkás, macskaálarcos nő sajtba harap. Sapkáján sárga saaaj! felirat. A maszkot, mely Kristyán Judit modellt rejti, maga az alkotó, Füles készítette. Balra lent a Tejipar ismert, tehenes emblémája. Pécsi Szikra Nyomda, Mahir A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat (például a Traubisoda) és az általános üzleteket (például Csemege-bolt). A fotóplakát szellemes képviselője Tóth József Füles – a korszak népszerű reklámfotósa. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. A nyolcvanas években a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor: a viccesen jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A plakátkészítés "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3). Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=gqVeSo7zZKQ
![Tehéntúró villamosplakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201511/200w_13110216186.jpg)
Tehéntúrót reklámozó villamosplakát/kisplakát. A képen egy túróból, kifliből és zöldségekből kirakott tehénfej látható. Tóth József Füles alkotása, mely szinte a művész "védjegyévé" is vált. A hetvenes évek elején vált ismertté Tóth József Füles. Tehéntúró című munkája az "év legjobb kereskedelmi plakátja" címet is elnyerte. Az ötletes plakát a grafikusok körében nem váltott ki osztatlan sikert, az alkotó elbeszélése szerint Töreky Ferenc grafikusművész volt az, aki a legerőteljesebben állt ki e plakát mellett. Bár a reklám technikailag fotózással készült, képileg azonban inkább grafikai szemléletet tükröz. Tóth József Füles saját bevallása szerint ötletet merített Giuseppe Arcimboldo, 16. századi olasz festő művészetéből. A Tejipar számára készített munkáját a Piért részére alkotott elefántot formázó Papírporzsák című követte. A tárgymontázsaival, humoros kompozícióival elhíresült reklámfotós másoktól megkülönböztethető stílust teremtett. Plakátjai a hétköznapok részévé váltak. Munkáira a szellemes ötletek, a humor és a groteszkre való hajlam a jellemző. Az általa komponált plakátokon asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. Részben Tóth József Fülesnek is köszönhető, hogy a reklám fontos eszközévé vált a humor. Ezt érdemes megnézni! https://www.youtube.com/watch?v=Ls_84_VIMC4
![Csemege naptár plakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201508/200w_25150726922.jpg)
A Csemege üzlethálózatot népszerűsítő naptár plakát, amelyiken egy rózsaszín ruhás szőke nő tartja a vállán a csemegekosarat szimbolizáló, papírból kivágott csemege feliratot. A kelléket maga az alkotó, Tóth József Füles készítette. A Csemege Kereskedelmi Vállalat elődjét 1952-ben alapították és egészen rendszerváltásig működött, az után eladták a Julius Meinl cégnek. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években a korábbiakhoz képest már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették az olyan népgazdasági-népegészségügyi szempontból fontos termékeket is, mint például a tej, sajt, vaj, vagy a népszerű márkákat, mint például a Traubisoda és az általános üzleteket, mint például Csemege-bolt. A Csemege plakát alkotója: Tóth József Füles, a hetvenes évek végének, a nyolcvanas éveknek népszerű reklámfotósa, a fotóplakát kiemelkedő képviselője. Az általa komponált plakátokon általában asszociációkat keltő tárgyakat, fogalmakat kötött össze, azzal a céllal, hogy a néző számára a felismerés élménye világítsa meg a csattanós és humoros reklámüzenetet. Minden egyes munkáját ötletesség, szellemesség jellemzi. Részben Tóth József Fülesnek is köszönhető, hogy a korszak hirdetésein a reklámmondanivaló közvetítésének fontos eszközévé vált a humor, a blikkfang, továbbá a jó szlogen, illetve a márkát hirdető fülbemászó versike. A nyolcvanas évek plakátkészítésének "receptkönyvében" a humor mellett szinte kötelezően elvárt reklámelem volt: a NŐ. Nem véletlenül született az alábbi, nem kevés éllel megfogalmazott reklámrecept a nyolcvanas évekből: „Végy egy szexis nőt. Ha kevés, akkor sokat. Minél gyengébb a reklámozandó áru, annál többet. Nyomj a kezébe gusztusos árut, keverd meg az egészet egy jó kamerával. Pácold kis humorral, fűszerezd rafinált fény-és hanghatásokkal. Tálald minél csillogóbb, esetleg meghökkentő, bizarr környezetben.” – olvasható a Propaganda, reklám című folyóirat lapjain (1983/3).
![Dr. Ötker plakát](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201504/200w_17150052047.jpg)
A plakáton kék háttér előtt egy szakács szalad sütőporos és vaníliacukros csomagolásokon, a kezében tortával és kuglóffal. A futószalag nyílban végződik, amely a jól ismert Dr.Oetker embléma felé mutat. Feltehetően Sándor Károly ifjúkori alkotása. Jelzett: Sándor Felelős kiadó: Héjja János Jobbra lent: Seidner Offset Nyomda (Seidner Emil nyomdája) Dr. August Oetker patikus 1891-ben kísérletezte ki a sütőport, a németországi Bielefeldben. Magyarországon a 20. század elején jelent meg. Sándor Károly Budapest, 1915 — Budapest, 1960 Grafikus. Mesterei Vaszary János és Bortnyik Sándor voltak. 1945 után mint karikaturista és plakáttervező lett ismert, melyekkel több tárlaton vett részt. Ö
![Minuta tea kivonat](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201406/200w_11112120576.jpg)
Bortnyik Sándor szabadiskolás tanulmányai időszakából szártmazó reklámplakátja. Tábortűz körül 3 katona ül. Egyikük már teát iszik, a másikuk éppen tölt a csajkájába, a harmadik pedig melegíti. Hátuk mögött egy huszár lovával és egy katona áll. A huszár a tea kivonatos üvegből iszik. Felül kék és piros betűs felirat: A "MINUTA" tea kivonat teljesen kész, cukor és rummal tábori csomagolásban is mindenütt kapható. Bal alsó sarokban szignó: Bortnyik Sándor 1914. A baloldali szegélyen felirat: Preszler M. Műintézet Bpest. BORTNYIK SÁNDOR (1893-1976) 1913-1915: Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai szabadiskolája. 1933: Milánói Iparművészeti Triennálé ezüstérme; 1950: Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata; 1953: Munka Érdemrend; 1955: Munkácsy-díj; 1956: érdemes művész; 1964, 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1970: kiváló művész; 1973: Kossuth-díj. ~ igen korán reklámgrafikával kereste kenyerét. 1910-ben készítette első plakátját a Reményi-bazárnak, ennek sikere révén került Budapestre a Savoly illatszergyártó cég meghívására, amelynek házi grafikusa lett. 1913-1915 között megszakítással Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai-féle szabadiskolában tanult a Művészházban, itt Kernstok hatott rá legjobban. 1917-ben ismerkedett meg Kassákkal és került a Ma folyóirat körébe. Szerepelt a Ma-kör kiállításain, a folyóirat rendszeresen közölte grafikáit, pozitív recenziókkal követte munkásságát. 1920-ban Bécsbe emigrált, de továbbra is a Ma munkatársa maradt. Könyvcímlapokat tervezett a Bécsi Magyar Kiadó és a Bán Verlag kiadványaihoz. 1921-ben jelent meg Albuma absztrakt sablonnyomataival, melyeket Kassák az előszóban képarchitektúráknak nevezett és a magyar konstruktivizmus programadó alkotásaiként méltatott. 1922-ben kivált a Má-ból, Weimarba költözött, kapcsolatba került a Bauhausszal és Van Doesburggal. 1922-ben és 1923-ban Herwarth Walden bemutatta munkáit Berlinben, a Sturm Galériában. 1924-es kassai kitérővel 1925-ben tért végleg vissza Budapestre. Ebben az évben a Mentor könyvkereskedésben mutatkozott be önálló kiállításon. 1925-1926-ban a Zöld Szamár abszurd színház alapító tagja, díszlettervezője, írója volt. 1927-ben az Új Föld folyóirat művészeti szerkesztője, szerzője és grafikai tervezőjeként működött. 1930-tól a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja volt; 1929-1931 között a Társaság tagjaként kiállított a Képzőművészek Új Társaságában; 1932-ben a Magyar Műhely Szövetség választmányi tagja lett. 1928-1938-ban Műhely néven grafikai magániskolát tartott fenn, melyben a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. Sikeres plakáttervező volt, a Dante-kiadónak számos címlapot készített. 1945-től aktív szerepet játszott a művészeti közéletben; 1946-ban a Művészeti Tanács tagja; 1947-1949 között a Szabad Művészet főszerkesztője; 1948-1949: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára; 1949-1956: a Magyar Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. ~ első, autodidakta, újságillusztrációk modorában készült rajzait feszesebb kompozíciójú, allegorikus tusrajzok követték. Tematikájuk és szellemiségük a Nyolcak törekvéseit tükrözi. 1915-től jelentek meg a tárgyilagos és egyben dekoratív Sachplakat szellemében készült hatásos kereskedelmi plakátjai. Az aktivisták mozgalmának tehetséges tagja volt. Egyéni módon ötvözte a kubizmus, expresszionizmus és futurizmus eszközeit. Linóleum- és fametszeteiben a látvány kubisztikus felbontásának legegyszerűbb eszközeivel élt, a fekete-fehér foltkontraszttal, koncentrikus kompozícióval ért el kis méretben is dinamikus hatást. Hajlama az emblematikus tömörítésre jól érvényesült a Ma kiadványaihoz készült könyvcímlapokon. A Szélpál Árpád, Barta Sándor és Újvári Erzsi verseihez készített illusztrációk groteszk formavilága és erős érzelmi töltése a német expresszionista grafikával rokonítja ~ munkáit. Lenin, Liebknecht és Kassák metszetportréjával virtuóz módon egyesíti az aktivista emberideált és az egyénített portrét. A kompozíció expresszív erejét festményein növeli a tudatosan kidolgozott színdinamika (Sárga-zöld tájkép, 1919; Konstruktív kompozíció három alakkal, 1919; Kompozíció hat figurával, 1919). Az avantgárd irányzatokat szintetizálva ~ szimbólummá emeli az európai baloldali művészetben elterjedt motívumokat (Zászlóvivők, 1918; Vörös gyár, 1919; Vörös mozdony, 1919; Vörös Nap, 1919; Kommunista köztársaságot!, 1919). A bécsi emigrációban higgadtabb, érzelemmentesebb formában fogalmazta újra a forradalmi témákat. ~ Ma-albuma ihlette Kassákot a képarchitektúra-fogalom kidolgozására. A semleges háttérben lebegő geometrikus formációkat az új társadalom építőköveinek, a társadalmi forradalmat megelőző szellemi forradalom szimbólumának tekintette. A Bauhaus vonzáskörében ~ az absztrakt, a kolorit és a térábrázolás kérdéseit elemző festményeket alkotott, később az elvont képtérbe tárgyakat illesztett. Forrás: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/bortnyik-sandor-37/
![Erdélyi Vendéglő](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201407/200w_01134412072.jpg)
A budapesti Erdélyi Vendéglő reklámplakátja. Jelzett. Jobb felső sarokban szignó: Szekeres Feltehetően Szekeres Béla alkotása. Erdélyi jelenet: Piros virágmintákkal díszített, festett, galambdúcos székelykapút erdélyi népviseletbe öltözött menyecske tár szélesre. A fiatalasszony piros csizmát, piros kendőt és kék hosszú szoknyájához piros kötényt visel. Alul díszes felirat: Erdélyi Vendéglő Budapest Üllői út. 14.-Baross utca. 11. Igazi erdélyi konyha. Kolozsvári különlegességek. Villásreggeli. Méltányos előfizetési rendszer. Alsó szegélyen: Magyar Földrajzi Intézet Rt. Budapest. Szekeres Béla Budapest, 1890 — Festő, grafikus. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte. 1911-1912-ben Rio de Janeiró-ban dolgozott. Olaszországi hadifogsága után, 1919-től működött Budapesten. Több kiállításon vett részt, ahol tájképeit és alakos kompozícióit mutatta be. Egy műve a Magyar Nemzeti Galériában található. Képeslapokat is tervezett, több Földrajzi atlaszt hirdető lapja is forgalomba került.
![Fenyő sósborszesz](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_16144544396.jpg)
Fenyő sósborszesz reklámplakátja. Egy megfáradt vándor képe, aki éppen sósborszesszel keni be a karját. Fent felirat: Stubnyai fenyő sósborszesz. Az összes sósborszeszek közül a legjobb. Kapható mindeütt. Készíti Detrich Endre gyógyszerész, Stubnyafürdő Jelzett: Földes FÖLDES IMRE BUDAPEST, 1881 - 1948 Festő, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Hegedűs László, Zemplényi Tivadar. Később Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. 1918-tól Budapesten önálló grafikai intézete volt. 1921-től a temesvári Helikon művészeti vezetője volt.1935-ben Bukarestbe költözött. A sósborszesz, amely víz, konyhasó, finomszesz, etil-acetát és mentolkristály felhasználásával készített alkoholos oldat. a 19. század végén elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Gyógyszertári neve: Spiritus menthae cum sale. Brázay Kálmán, a legismertebb gyártó 1865-től gyártott sósborszeszt: a finomszeszbe olajokat, aromákat kevert, s ezt hígította sós vízzel. A szer, mely bedörzsölés útján frissített, de a fájdalmat is enyhítette, reumatikus panaszokra, fejfájásra és fertőtlenítésre, korpaképződés ellen és fog tisztítására is használták, óriási sikert aratott, hamarosan háziszerré vált, minden vegyeskereskedés és drogéria polcain jelen volt, a legkisebb falusi szatócsboltban is árulták. A sósborszesz elterjedéséhez a gyér orvosi ellátás és a kozmetikai készítmények hiánya járult hozzá. A sósborszesz népszerűsége nyomán mások is próbálkoztak hasonló készítményt előállítani. A legsikeresebben Erényi Béla gyógyszerész, akinek 1907-től árult mentolos Diana sósborszeszének népszerűsítésére amerikai stílusú reklámkampányt indított, s végül ki is szorította a piacról a Brázay-féle készítményt. Annak ellenére lett piacvezető, hogy már több évtizede jelen volt a Vértes-féle, a Fedák-féle sósborszesz, az (Első) Alföldi Fehérkeresztes, és a Fábián-féle Szanatórium Sósborszesz is. A Fenyő sósborszesz gyártója: Detrich Endre, Stubnyafürdő (1911-1912)
![Braun ST. Hubertus Likőr](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_16143015034.jpg)
Braun ST. Hubertus Likőr reklámplakátja Anno 1989 felirattal. Braun Likőr - Brandy. St. Hubertusz, Salvator, Mária Terézi Brandy Jobbra lent az Athenaeum Nyomda jelzése. A legrégebbi magyarországi ecet-és likőrgyárat Braun Lajos alapította, Budapesten, később ezt a fiaira hagyta, akik akkoriban már egy közepes méretűnek számító szeszgyárat vezettek. Az igazi hírnevet, a saját találmányuk hozta meg, a Hubertusz Likőr, amit 1904-ben jegyeztek be. Később a cég részvény társasággá alakult és 1922-ben újabb italokat jegyeztettek be: Braun Brandy és Braun cherry brandy. A Braun Testvérek Rt.-t 1949-ben államosították.
![Gschwindt féle részvénytársaság](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_17094016678.jpg)
Gschwindt féle részvénytársaság likőrkülönlegesség Gschwindt Mihály alapította az egyik első szeszgyárat Magyarországon 1854-ben. Első gyára a mai Corvin Mozi helyén volt, egyik legnépszerűbb terméke az Unicum nagy vetélytársa Aqua Vitae ("élet vize") nevű párlat volt. A céget az alapító fia, majd az unokája vezette, de a későbbi utódok már nem vitték tovább a hagyományt, így a Gschwindt-gyár beolvadt a nagy rivális Zwack cégbe.
![Luna sósborszesz](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_16142004927.jpg)
Luna sósborszesz, gyártja a Hazai Likőr-Rum és Szeszárugyár Rt. A képen egy üveg sósborszesz, a háttérben pedig a mosolygó hold (luna) figyeli egy ház ablakát, ahol két emberi sziluett áll, az egyik éppen keni a másik hátát. A sósborszesz, amely víz, konyhasó, finomszesz, etil-acetát és mentolkristály felhasználásával készített alkoholos oldat. a 19. század végén elengedhetetlen kelléke volt a magyar háztartásoknak. Gyógyszertári neve: Spiritus menthae cum sale
![Az élet útja](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201509/200w_21084829389.jpg)
Az élet útja. Dreher reklám arról, hogy az élet minden szakaszára van megfelelő Dreher termék: tej, tápsör, desszert, sör, brandy, likőr és mindez 12 rajzolt egységgel megjelenítve. Dreher Antal osztrák serfőzde tulajdonos 1862-ben megvette a Kőbányai Serház Társaságot és "Dreher Antal Serfőzdéje Kőbányán" néven vezette tovább. Az első tulajdonos fia ifj. Dreher Antal 1870-ben vette át apja sörfőzdéit és az első világháború előtt már körülbelül 800 alkalmazottat foglalkoztatott. 1907-től Dreher Antal Serfőzdéi néven működött, 1923-ban pedig létrehozta a Dreher és Maul Kakaó- és Csokoládégyárat.
![Gellér Mihály számára készült emlékserleg](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201911/200w_emlekserleg-654544.jpg)
Gellér Mihály (1874-1948) számára 1907-ben ajándékozott serleg. Gellér a századforduló és a két világháború közötti szállodaipar egyik nagy egyénisége, a magyar idegenforgalom fejlesztésében érdemeket szerző jelentős alak volt. A külföldi szállodákban szerzett tapasztalatok után hazatérve a budapesti Astoria, a Palace, a margitszigeti Palatinus, a Margaréta valamint a Dália szállodák vezérigazgatója is volt. (Szállodás és Vendéglős Évkönyv, 1928. 87-88 pp.) Az emlékserleg nyújtott gömbölyded formájú, testéhez fordított tölcsér alakú talp, valamint a pereméhez három darab fogórész csatlakozik. Oldalán gravírozott: "GM" monogram, és a következő felirat olvasható: ,,PRESENTED TO MICHAEL GELLER IN APPRECIATION OF HOSPITALITY AUGUST 20 - 1907. AUF WIEDERSEHEN.”
![Tálka](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/6/678160-vt_19933143/talka/200w_talka-678160-2.jpg)
Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás hullámos szélű kör cikk alakú tálka. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.
![Tál](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/6/678159-vt_19933141/tal/200w_tal-678159.jpg)
Az Utasellátó Vállalat számára készült Apponyi-mintás porcelán; kerek, kihajló peremű lapos tál. Az Utasellátó Vállalat, a Minisztertanács 1948. november 19-i határozata alapján 1948. november 24-én kezdte meg működését a MÁV égisze alatt. Alapítólevele szerint a közlekedés valamennyi ágánál jogosult volt kielégíteni az utazóközönség sokoldalú (vendéglátóipari, szállodaipari, élelmiszer kereskedelmi stb.) igényeit. Profiljába tartozott a vasúti restik és éttermek üzemeltetése, jelen volt a busz-pályaudvarokon és a hajóállomásokon is.
[Rekord frissítve: ]