A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Báli meghívók, Kner I. Gyoma feliratokkal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdai produktumai közül a báli meghívók készítését emeli ki. Szignált: Kaesz Ifjú menyecske és párja vidáman táncol a virágos füvön, feltehetően lagzijukat ünneplik. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyeg-sorozata, mely Knerék nyomdai produktumait (például könyvek, meghívók, üzleti könyvek, részvények stb.) sorolja fel Szignált: Kaesz A 8 darabos grafikus bélyegsorozat fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Könyvkiadó Kner Gyoma feliratokkal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdai produktumai közül a könyvkiadási tevékenységet emeli ki. Szignált: Kaesz Benyúló kéz K.I. Gy. (Kner Imre Gyoma) monogramos könyvet tart. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Könyvkötések Kner I. Gyoma feliratokkal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdai produktumai közül a könyvkötészeti tevékenységet emeli ki. Szignált: Kaesz Polcon alul- és oldalnézetből K.I. Gy. (Kner Imre Gyoma) monogramos háromkötetes könyv ábrája látszik. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Kner Nyomda Gyoma feliratokkal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdászi tevékenységet emeli ki. Szignált: Kaesz Oldalnézetből nyomdai gép ábrája látszik. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Részvényeket Kner készít Gyomán felirattal.. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomdászi tevékenységet emeli ki. Szignált: Kaesz Részvénykötegen egy gyár épületének ábrája látszik, utalva a lehetséges megrendelőkre: gyárosokra, vállalatvezetőkre. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Részvényeket Kner készít Gyomán felirattal.. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomtatvány készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Kaesz Sárega paragrafus jelen Közigazgatási nyomtatványok felirat olvasható. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Fehér tekercsen Írott betűkkel: kner i. gyoma felirat olvasható. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

Kner Nyomda Gyoma Üzleti Könyvek reklámbélyeg A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Üzleti könyvek Kner I. Gyoma felirattal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék üzleti könyv készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Kaesz Sárega paragrafus jelen Közigazgatási nyomtatványok felirat olvasható. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Fehér tekercsen Írott betűkkel: kner i. gyoma felirat olvasható. Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült. Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött. Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról. KAESZ GYULA 1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára (közreadja K. É.) https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Báli meghívók Kner Izidor (Kner Imre apja) Gyoma felirattal.. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi Piros csizmás, cifra ruhás legény feltehetően lagziban, magyar táncot jár. A grafikus bélyeg fő színei: piros, lila, zöld. ÖRKÉNYI ISTVÁN Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített. KNER IZIDOR Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került. Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Művészi meghívót szállít Kner Izidor (Kner Imre apja) Gyoma felirattal.. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi Zöld csizmás, cifra ruhás legény pántlikás menyecskével feltehetően lagziban, magyar táncot jár. A grafikus bélyeg fő színei: piros, lila, zöld. ÖRKÉNYI ISTVÁN Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített. KNER IZIDOR Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került. Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Művészi meghívókat szállít Kner Izidor (Kner Imre apja) Könyvnyomdája Gyoma felirattal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi Sokszoknyás, pántlikás menyecskékfeltehetően lagziban, kötáncot járnak. A grafikus bélyeg fő színei: piros, lila, zöld. ÖRKÉNYI ISTVÁN Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített. KNER IZIDOR Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került. Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Báli meghívókat a gymoai Kner Nyomdában rendeljünk felirattal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi Piros csizmás, cifra ruhás legény sokszoknyás, pántlikás menyecskével feltehetően szüreti bálon vagy lagziban magyar táncot jár. A grafikus bélyeg fő színei: piros, fehér, zöld. ÖRKÉNYI ISTVÁN Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített. KNER IZIDOR Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került. Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

Fekete alapon egy idősebb férfi ül egy karosszékben, mellette egy fiatal nő áll és szódavizet tölt a férfinak. Piros fejlécen, fehér szöveg: Ha egészséges akar lenni igyék szódavizet! Jelzett: Földes Balra lent a Seidner Nyomda logója. Alul lent: kiadja a Szikvíz és Szénsavipar lapja Kiadóhivatala FÖLDES IMRE BUDAPEST, 1881 - 1948 Festő, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Hegedűs László, Zemplényi Tivadar. Később Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. 1918-tól Budapesten önálló grafikai intézete volt. 1921-től a temesvári Helikon művészeti vezetője volt.1935-ben Bukarestbe költözött.

Seidner PLAKÁT ÉS CIMKEGYÁR színes reklám számolócédulája, egy utcai hirdetőoszlop mellett egy megijedve megálló férfialak ábrázolásával amint a hirdetőoszlopon egy másik kiáltó ember ábrázolása látható, felszólítással (melyen az alatta lévő szövegre mutat): " Álljon meg egy szóra!", alatta cégadatok: név, cím, telefonszám. Seidner Emil a Seidner plakát- és címkegyár alapítója és 1927. évig volt főnöke. Nagyjövőjű vállalat alakult az 1910-es években Művészek Reklám-Műhelye elnevezés alatt Budapesten. Az alapítók a fiatal grafikus-gárda legtehetségesebb tagjai voltak, akik vállalkozásuk keretében nyugat-európai arányúvá akarták fejleszteni a reklámművészetet. Az új vállalat művészi vezetője Fodor László volt. A műhely címkéket, plakátokat, hirdetési rajzokat, könyvcímlapokat, könyvek és lapok egész tipográfiáját, ex-librist és minden művészi tervezést igénylő munkát csinált. FÖLDES IMRE BUDAPEST, 1881 - 1948 Festő, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Hegedűs László, Zemplényi Tivadar. Később Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. 1918-tól Budapesten önálló grafikai intézete volt. 1921-től a temesvári Helikon művészeti vezetője volt.1935-ben Bukarestbe költözött.

HART AUSTRO Daimler és budapesti vezérképviseletének (HAZAI AUTOMOBIL R.t.) reklám számolócédulája, autózó emberekkel ábrázolva. Jelzett: Földes Balra fent a Seidner Nyomda logója. FÖLDES IMRE BUDAPEST, 1881 - 1948 Festő, grafikus. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Mesterei: Hegedűs László, Zemplényi Tivadar. Később Bécsben és Berlinben képezte tovább magát. 1918-tól Budapesten önálló grafikai intézete volt. 1921-től a temesvári Helikon művészeti vezetője volt.1935-ben Bukarestbe költözött. Seidner Emil a Seidner plakát- és címkegyár alapítója és 1927. évig volt főnöke. Nagyjövőjű vállalat alakult az 1910-es években Művészek Reklám-Műhelye elnevezés alatt Budapesten. Az alapítók a fiatal grafikus-gárda legtehetségesebb tagjai voltak, akik vállalkozásuk keretében nyugat-európai arányúvá akarták fejleszteni a reklámművészetet. Az új vállalat művészi vezetője Fodor László volt. A műhely címkéket, plakátokat, hirdetési rajzokat, könyvcímlapokat, könyvek és lapok egész tipográfiáját, ex-librist és minden művészi tervezést igénylő munkát csinált.

A Röltex Rózsi című plakátot Mallász Gitta (Mallász Margit Eugénia) és Rusznyák Erzsébet grafikusok készítették az 1950-es években. A reklám a Röltex méteráru, lakástextil kereskedést hirdeti a szabáshoz, kötéshez és varráshoz szükséges eszközök megjelenítésével. A plakát felirata: "Felnőttek és gyerekek bemutatkozom nektek: Röltex Rózsi a nevem, keressetek fel engem!" A grafikán fehér csipkefüggönyös ablak előtt, egy lila színű sálat kötő női figura látható. Az alakja különféle szabáshoz, kötéshez, vagy varráshoz szükséges tárgyakból van összeállítva (például a haja fonalakból, a két szeme gombokból, a keze és a lába szintén hasonló kézimunka alapanyagokból áll). A figura egy kék színű, mintás fotelben ül, amit négy varrócérna támaszt alá, széklábak helyett. A "Röltex Rózsi" és a fentebb írt többi szöveg mind a plakát alsó részén helyezkedik el, részben egy narancssárga színű szövegszalagon feltüntetve, amely körbefogja a Röltex emblémáját.

Sós László - Kemény Éva (So-ky) grafikusművészek közösen tervezett reklámplakátja az Aranypók ruházati és divatáru kereskedés számára készült. Az 1970-ben tervezett plakát az áruházlánc által forgalmazott női és férfi ruházati cikkeket (színes és mintás kötött felsők, nadrág és szoknya), valamint kiegészítőket (táska, cipő, esernyő) reklámoz. A plakáton egy férfi és két női alak áll semleges színű háttér előtt. Jobbra lent, egy sárga táskán, látható az "Aranypók" felirat. Az első világháború után a nők munkába állása, a sport előretörése és a gazdasági válság leegyszerűsítette az öltözködést. Hódított a pulóver, nagyobb szerephez jutott a harisnya. Az 1927-ben bejegyzett GFB védjegyű áruit - főként pulóvert, harisnyát - mérsékelt áron kínálta egységes, modern berendezésű, tetszetős kirakatú Pók üzleteiben, melyek közül az elsőt 1931-ben nyitotta a Rákóczi úton. Cége a gazdasági válság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is, 1934-ben már ezer alkalmazottat foglalkoztatott. Az államosítás után (az üzem Budapesti Harisnyagyár néven működött tovább) az állami tulajdonba vett Pók-üzletek az 1950-ben alapított ARTEX Nemzeti Vállalathoz kerültek, melyből 1962-ben megalakult a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-től pedig az Aranypók Kereskedelmi Vállalat. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták, a védjegyet 1977-ben jegyezték be. Profilja mindvégig a jó minőségű fehérnemű, a kiegészítő divat- és kötöttáru, a bőrdíszmű- és - kisebb mennyiségben - a konfekcióáru maradt. A hetvenes évek derekán a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, később Kecskeméten és Zalaegerszegen is nyitottak egy-egy boltot. A 33 üzletből álló láncot 1991-ben privatizálták, a boltok több mint felét később elárverezték, majd az Aranypók Kereskedelmi Rt.-t 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, s megkezdődött a nevet megőrző bolthálózat bővítése. (Forrás: https://hvg.hu/magyarmarka/20050325aranypokroltex)

Jelzett: Lengyel Terv: LENGYEL LAJOS 1963 Színes grafikus plakát fejkendős, csomagokat cipelő bevásárló nő alakjával. Őszi vásárlásra buzdító villamosplakát. A reklámszöveg még nincs a plakáton, ritkasága abban rejlik, hogy mintanyomat.

Jelzett: Gönczi. Terv: GÖNCZI-GEBHARDT TIBOR 1960-as évek Bergamotte naplaj (illatszerbolt Budapest) Sárga alapon fürdőruhás női alak, és napolaj flakonja. Bergamotte napolajat hirdető villamosplakát, színes grafikus plakát

Jelzett: Zala T. TERV: ZALA TIBOR 1965 Őszi megyei könyvhetek. Virág motívumba rendezett szöveg, lent: Földművesszövetkezeti Szaküzletben. Grafikus plakát

Jelzett: Bottlik Terv:BOTTLIK JÓZSEF 1967 Ami jár, az jár. Sárga alapon geometrizált férfi és női alak. Férfi alak kezében visszetérítési betétkönyv, női alak kezében áruval teli kosár. Színes grafikus plakát.

Jelzett: MR. 1968 Terv: MURAY RÓBERT Kristálytiszta csengés, gyönyörű forma Üveget, porcelánt minden alkalomra Látványos formaelemekkel kollázsszerűen kialakított, piros, zöld, fekete-fehér fotó-grafikus plakát.

Színes fotóplakát, kerámia, üvegtárgyak fotóival, az 1960-as évek jellemző tárgyaival. 1954-től válik rendszeressé és egyre növekvőbb mértékűvé a kerámiadísztárgyak hazai értékestése és kivitele. Ennek keretében a minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok mellett kisebb termelőszervezetek – tanácsi irányítású állami vállalatok és ipari szövetkezetek – különleges mázolású és díszítésű termékei, továbbá keramikus iparművészek alkotásai kerültek exportra. A porcelánedény és porcelán dísztárgyak legnagyobb részét a múlt század derekától működő és különleges kerámiatermékeivel (porcelánfajansz, eozin stb.) európai hírnevet szerzett pécsi Zsolnay-gyár állította elő, ezenkívül 1954-től 1968-ig gyártottak edény- és díszműárut a Drasche-féle Téglagyárból az államosítások után kivált Kőbányai Porcelángyárban, kis mennyiségben az óbudai Hüttl-üzemben, és ugyancsak 1954-től átállt porcelánedény-gyártásra a Hollóházi Porcelángyár is, ahol korábban több mint egy évszázadon át fajanszáru-termelés folyt.

Jelzett: SO-KY, 69. Terv: SÓS LÁSZLÓ, KEMÉNY ÉVA 1969 Nylon fehérítő. Hópehely formába rendezett betűkből nylon szó olvasható, fent hófehér ing ábrázolása, színes grafikus plakát.