Ős-Budavára egyik volt bérlője, Friedmann Adolf 1907 elején kért építési engedélyt a Szerecsen (ma Paulay Ede) utca 35. szám alatti keskeny telekre. A tervező Lajta Béla volt, művét a magyar szecesszió egyik remekeként tartjuk számon.
A Parisiana Orfeum a szomszédokkal való hosszas pereskedések után 1909. február 13-án nyílt meg, este fél tíztől éjjel egyig „magyar nyelvű dalcsarnoki előadások”, éjjel egytől hajnali ötig pedig „táncmulatságok” számára. Ez volt az első mulató Pesten, ahol hajnalig lehetett táncolni.
11 méter belmagasságú, 330 fős nézőterének közepére Lajta öt méter széles „táncoló teret” tervezett, a terem végében kisebb színpad állt. Az emeletre 150 fős télikert került, a kabaré-előadások számára kialakított pódiummal.
A Párisi Kalitka − Parisien Grill nemzetközi nevekkel csalogatott, egy 1929-es műsorban például a következők szerepeltek: „Sister Loney; Oxford görlök uj táncokkal. (…) My Rogerti: tánc fantasia. Olly Korini: klasszikus táncok. Ossy & Liesel: mondain táncpár. Argentino: világhirü spanyol táncos.” (Persze azt, hogy közülük hányan voltak valójában magyarok, nem tudjuk, de az biztos, hogy még a két háború között is nagyon sok külföldi artista és vendégművész fordult meg Budapesten.)
A Parisien Grill nyári helyisége a margitszigeti Kisszálló mellett a legelegánsabb közönség szórakozóhelyének számított.
A Paulay Ede utcai épületben már a két háború között is működtek színházak is. Ma az Új Színház társulatáé.
hu
