Bristol Szálloda Éttermei
menülap, karton, nyomdai, írógéppel írt.
1927. január 19.
IV. Sponga Album 22. oldalára beragasztva. Bal felső sarokban kerek kék embléma. Arany és kék színű keret. " Dr. Kozma Jenő Ő Méltósága tiszteletére rendezett társas vacsora étrendje."
A nyomtatvány azonos a VD.DA.1973.179.1 tétellel.
Adatok a leltárkönyv alapján.
Kozma Jenő /1879 – 1941. u./
Országgyűlési képviselő, m. kir. kormányfőtanácsos. Budán született 1879-ben. Apja Kozma Ferenc tanfelügyelő, a M. T. Akadémia levelező tagja volt /+1920/. Középiskolai és Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd külföldön járt tanulmányúton. Ügyvédi gyakorlatát 1904-ben Vízivárosban kezdte. 1906-ban tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, ahová a Wolf-párt tagjaként került be. 1925-ben egyik alapítója volt az Egységes Községi Polgári Pártnak, 1936-ban a Polgári Egység Klubjának, melynek programjával lépett föl a képviselő választáson. Fő törekvése volt, hogy az országgyűlés a fővárosi törvényt Budapest új arculatához szabja. 1931-tol a budai lajstromos kerület mandátumával, politikai tevékenységét a Házban folytatta.
A budapesti unitárius egyházközség gondnoka és a Brassai Sámuel Ifj. Egylet-nek dísztagja volt / 1941-/. Részt vett az Unitárius Misszióház megszervezésében.
A főváros ügyeinek alapos ismerője volt, tagja több jótékonysági és kulturális intézménynek. 1925-ben közéleti munkásságát m. kir. kormányfőtanácsosi címmel ismerték el.
*
Hotel Bristol
Budapest V. kerület Belgrád rakpart 33.
Az 1860-as évek végén a leendő Hungária nagyszálló melletti telken felhúztak egy négyemeletes, eklektikus lakóházat, ami báró kisteleki Lévay Henrik (Jankovác, 1826. április 16. – Budapest, 1901. december 16. biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász, Részt vett 1848–49-es szabadságharcban, hadnaggyá léptették elő. 1868-ban magyar nemességet kapott, 1886-ban főrendiházi tag lett, 1897-ben bárói rangra emelte a király. Magyarország legjelentősebb biztosítási szakemberének tartották.) az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának ingatlana lett. A báró igen hamar túladott az épületen: az új tulajdonos az Első Magyar Szálloda Rt. lett. A házat Pucher József tervei alapján átalakították, és szállodaként kezdték el működtetni. Az új szálloda a Bristol nevet kapta. A szálloda aljában (mint ahogyan az a korzón szokás volt) kávéház nyílt, majd a későbbiekben egy kisebb színházat is kialakítottak a Bristolban. Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült, így ellentétben a szomszédos szállodákkal, meghagyták és Duna Szálló név alatt működtették tovább.
Szintén az 1860-as években, ám annak közepén építtette fel kétemeletes házát Heinrich István. A szomszédos telkekkel együtt ezt az épületet is megvette az Első Magyar Szálloda Rt. 1868-ban, hogy a már említett Pucher József építész tervei alapján kibővítsék és átalakítsák az immár háromemeletes épületet, amit nem meglepő módon szállodaként üzemeltettek.
Az új, 93 szobás szálloda előbb a Hotel Bristol, majd a Hotel Carlton nevet kapta. A szomszédos hoteleket követve itt is élénk társasági élet folyt a korzóra nyíló kávéházban. Budapest 1944–1945-ös ostromában súlyos sérüléseket szerzett, ám teljesen csak az 1960-as években takarították el a romjait.
A II. világháború és azon belül is Budapest ostroma 1944–1945-ben nem kevés rombolást okozott a magyar főváros épített örökségében. Nem kivétel ez alól a pesti Duna-korzót szegélyező épületsor sem: az ostromot, illetve a romeltakarítást követően csak a Thonet-udvar és a Hotel Bristol maradt meg. A terület rendezésével az Erzsébet híd 1964-es átadásával tudtak foglalkozni. Először is 1967-ben bezárták, majd lerombolták a Duna Szállót. Az EMÁBT-székház, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton helyén még ugyanebben az évben hozzáláttak a Finta József által tervezett, monumentális Hotel Duna Intercontinental felépítéséhez, amit 1969-ben fejeztek be. Napjainkban a szálloda a Hotel Marriott nevet viseli.
https://pestbuda.hu/cikk/20190725_filepko_dominik_egy_kultikus_hely_szegelye_a_duna_korzo_epuleteinek_nyomaban