Az impresszionisták csoportjának talán legtekintélyesebb tagja Claude Monet volt. Életének különböző szakaszaiban gyakran töltötte idejét a normandiai tengerpart vidékén, amelynek ábrázolása kedvenc témái közé tartozott. Ilyen szívesen látogatott hely volt Étretat, a Le Havre-hoz közeli kis halászfalu és hétvégi üdülőhely. Rendszeresen a parton festett, fokozott kalandvággyal vetette magát a környék egy csaknem megközelíthetetlen nyugati partszakaszának a felderítésébe. A legzordabb körülmények közt is kint, a szabadban rögzítette a tájat, a hajók mozgását, vagy éppen a kavicsos partra kihúzott heringhalászhajókat. Ezeket itt kissé felülről látjuk, így a merész kivágás révén a tér beszűkül, ezzel a kompozíció feszítettebbé válik. Monet számára a lényeg a tenger tajtékzó hullámainak és a levegő áramlásának dinamikus érzékeltetése, amelyhez a lendületes, széles ecsetvonások szolgálnak eszközül.Monet tengerparton festett képei többnyire elhagyatott, néptelen vidéket rögzítenek, semmi sem jelzi, hogy ebben az időben Étretat kedvelt üdülőhely volt. Nem az anekdotikus epizódok, hanem a formai és színhatások foglalkoztatták. Az író Guy de Maupassant, aki ekkor szintén Étretat-ban tartózkodott és gyakran találkozott Monet-val, leírta barátja munkamódszerét, ahogy öt-hat vásznat cipel magával, amelyeket a változó fényviszonyoknak megfelelően cserélget. Amikor Monet decemberben hazatért Givernybe, több mint ötven félkész művet hozott magával, ezeket később a műteremben fejezte be. Tóth Ferenc