MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vendéglátóipar-történeti dokumentációs gyűjtemény (VD) [VD_DA_1973.198.1]
Bristol Szálloda Étterem menülap (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Bristol Szálloda Étterem menülap

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Bristol Szálloda Éttermei
menülap, karton, nyomdai, írógéppel írva
1927. hónap nélkül 22.-e Szerda
V. Sponga Album 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. oldalára beragasztva. A nyomtatvány a VD.DA.1973.179.1-el azonos. Bal felső sarokban kerek kék embléma. Arany és kék színű keret. Étrend. Csak ételek, franciául, lila színű tintával írógéppel írva.
Jobb alsó sarokban ceruzával feljegyzés: "32 Pengő".
Adatok a leltárkönyv alapján.
*
Hotel Bristol
Budapest V. kerület Apáczai Csere János utca 4.
Az 1860-as évek végén a leendő Hungária nagyszálló melletti telken felhúztak egy négyemeletes, eklektikus lakóházat, ami báró kisteleki Lévay Henrik (Jankovác, 1826. április 16. – Budapest, 1901. december 16. biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász, Részt vett 1848–49-es szabadságharcban, hadnaggyá léptették elő. 1868-ban magyar nemességet kapott, 1886-ban főrendiházi tag lett, 1897-ben bárói rangra emelte a király. Magyarország legjelentősebb biztosítási szakemberének tartották.) az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának ingatlana lett. A báró igen hamar túladott az épületen: az új tulajdonos az Első Magyar Szálloda Rt. lett. A házat Pucher József tervei alapján átalakították, és szállodaként kezdték el működtetni. Az új szálloda a Bristol nevet kapta. A szálloda aljában (mint ahogyan az a korzón szokás volt) kávéház nyílt, majd a későbbiekben egy kisebb színházat is kialakítottak a Bristolban. Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült, így ellentétben a szomszédos szállodákkal, meghagyták és Duna Szálló név alatt működtették tovább.
Szintén az 1860-as években, ám annak közepén építtette fel kétemeletes házát Heinrich István. A szomszédos telkekkel együtt ezt az épületet is megvette az Első Magyar Szálloda Rt. 1868-ban, hogy a már említett Pucher József építész tervei alapján kibővítsék és átalakítsák az immár háromemeletes épületet, amit nem meglepő módon szállodaként üzemeltettek.
Az új, 93 szobás szálloda előbb a Hotel Bristol, majd a Hotel Carlton nevet kapta. A szomszédos hoteleket követve itt is élénk társasági élet folyt a korzóra nyíló kávéházban. Budapest 1944–1945-ös ostromában súlyos sérüléseket szerzett, ám teljesen csak az 1960-as években takarították el a romjait.
A II. világháború és azon belül is Budapest ostroma 1944–1945-ben nem kevés rombolást okozott a magyar főváros épített örökségében. Nem kivétel ez alól a pesti Duna-korzót szegélyező épületsor sem: az ostromot, illetve a romeltakarítást követően csak a Thonet-udvar és a Hotel Bristol maradt meg. A terület rendezésével az Erzsébet híd 1964-es átadásával tudtak foglalkozni. Először is 1967-ben bezárták, majd lerombolták a Duna Szállót. Az EMÁBT-székház, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton helyén még ugyanebben az évben hozzáláttak a Finta József által tervezett, monumentális Hotel Duna Intercontinental felépítéséhez, amit 1969-ben fejeztek be. Napjainkban a szálloda a Hotel Marriott nevet viseli.
https://pestbuda.hu/cikk/20190725_filepko_dominik_egy_kultikus_hely_szegelye_a_duna_korzo_epuleteinek_nyomaban

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

Méretek

16,5 x 10,2 cm

Kiadás Kiadás
1927
Bristol-szálló (Budapest)
Budapest
[Időbeli vonatkozás] [Időbeli vonatkozás]
1927
1926 1929
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.