hu
| Old | New | ||
|---|---|---|---|
| 2 | 2 | ||
| 3 | [Budapesti Történeti Múzeum](https://bu.hu.museum-digital.org/institution/153) | 3 | [Budapesti Történeti Múzeum](https://bu.hu.museum-digital.org/institution/153) |
| 4 | Gyűjtemények: [Szobrászati Gyűjtemény](https://bu.hu.museum-digital.org/collection/1287) | 4 | Gyűjtemények: [Szobrászati Gyűjtemény](https://bu.hu.museum-digital.org/collection/1287) |
| 5 | Leltári szám szerint: KM_FK_KM.86.11. | 5 | Leltári szám szerint: BTM_KM_FK_KM.86.11. |
| 6 | 6 | ||
| 7 | Leírás | 7 | Leírás |
| 8 | Fémes Beck Vilmos kiemelkedő ötvösművészeti tevékenysége mellett a századfordulós szobrászat kisplasztikai műfajának megújító alakja, aki a 20. század elején kibontakozó legfrissebb tendenciákat képviselte. A budapesti Iparművészeti Iskolán ötvösmesterséget tanult, ezt követően külföldi utazásai során gazdagította művészeti ismereteit: Darmstadtban, Párizsban, Londonban, Münchenben és Bécsben is járt. Megismerkedett mind a hildebrandi szobrászat elveivel, mind pedig a szecesszió eszméivel. Hazatérése után szemlélete a Nyolcak művészeti törekvéseivel rokonítható, 1911-ben és 1912-ben részt vett második, illetve harmadik kiállításukon is. Fémes Beck több művének témája a tánc, valamint a mozdulatművészet, az foglalkoztatta hogy a “lélekállapot” hogyan fejezhető ki egy-egy mozdulatban. Az 1910-es évek közepén készült Táncoló nő című fehérmárvány reliefje is ezt a tematikát dolgozza fel szobrászati eszközökkel. A márvány síkjából, alig kiemelkedő formák lágy megformálásának, az árnyékok finom játékának ellentmond a figura vaskossága, melynek archaizáló stílusa a legnagyobb felületek elvét követi, a női alak izmos törzsét szemből, a lábait majdnem oldalnézetből, a fejét pedig profilból látjuk. | 8 | Fémes Beck Vilmos kiemelkedő ötvösművészeti tevékenysége mellett a századfordulós szobrászat kisplasztikai műfajának megújító alakja, aki a 20. század elején kibontakozó legfrissebb tendenciákat képviselte. A budapesti Iparművészeti Iskolán ötvösmesterséget tanult, ezt követően külföldi utazásai során gazdagította művészeti ismereteit: Darmstadtban, Párizsban, Londonban, Münchenben és Bécsben is járt. Megismerkedett mind a hildebrandi szobrászat elveivel, mind pedig a szecesszió eszméivel. Hazatérése után szemlélete a Nyolcak művészeti törekvéseivel rokonítható, 1911-ben és 1912-ben részt vett második, illetve harmadik kiállításukon is. Fémes Beck több művének témája a tánc, valamint a mozdulatművészet, az foglalkoztatta hogy a “lélekállapot” hogyan fejezhető ki egy-egy mozdulatban. Az 1910-es évek közepén készült Táncoló nő című fehérmárvány reliefje is ezt a tematikát dolgozza fel szobrászati eszközökkel. A márvány síkjából, alig kiemelkedő formák lágy megformálásának, az árnyékok finom játékának ellentmond a figura vaskossága, melynek archaizáló stílusa a legnagyobb felületek elvét követi, a női alak izmos törzsét szemből, a lábait majdnem oldalnézetből, a fejét pedig profilból látjuk. |
| 29 | ___ | 29 | ___ |
| 30 | 30 | ||
| 31 | 31 | ||
| 32 | Rekord frissítve: 202 | 32 | Rekord frissítve: 2022-12-12 13:45:04 |
| 33 | [CC BY-NC-SA @ BTM Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) | 33 | [CC BY-NC-SA @ BTM Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) |
| 34 | 34 | ||
| 35 | ___ | 35 | ___ |
A Budapesti Történeti Múzeum, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az...
