MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Budapesti Történeti Múzeum Szobrászati Gyűjtemény [KM_FK_KM.94.10.]
Térdelő lány (Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Budapesti Történeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 3 Előző<- Következő->

Térdelő lány

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Dózsa Farkas András a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait, majd néhány évet Olaszországban töltött római ösztöndíjasként. A két világháború közötti kultúrpolitika meghatározó programja volt, hogy egy új, korszerű művészeti irányt mutasson a fiatal művészek számára az idejétmúlt és konzervatív művészet, valamint a szélsőséges avantgárd irányzatok helyett. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint Gerevich Tibor művészettörténész, az ösztöndíjat kezelő római Magyar Akadémia igazgatója követendő példaként az aktuális olasz újklasszicista törekvéseket határozta meg. Elképzelésük szerint az itáliai művészet tanulmányozását követően az ösztöndíjasok egy olyan letisztult, keresztény szellemiségű, összművészeti törekvéseket lehetővé tevő stílust képviselve térnek haza, amely méltón reprezentálja az országot nemzetközi kiállításokon. A római iskolás művészek alkotásaira jellemző a múltbafordulás, valamint a vallásos tematika. Dózsa Farkas klasszicizáló bronzszobra is szakrális, áldozati gesztust jelenít meg. A térdelő nőalak megmintázása során a művész törekedett a letisztult formák finom modellálására, a test izomzatának lágy érzékeltetésére.

Felirat/szignó

jelezve a talapzaton: Dózsa-Farkas A

Anyag/ Technika

Bronz / öntött

Méretek

magasság: 42,5 cm

Szakmai leírás

Dózsa Farkas András a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg tanulmányait, majd néhány évet Olaszországban töltött római ösztöndíjasként. A két világháború közötti kultúrpolitika meghatározó programja volt, hogy egy új, korszerű művészeti irányt mutasson a fiatal művészek számára az idejétmúlt és konzervatív művészet, valamint a szélsőséges avantgárd irányzatok helyett. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint Gerevich Tibor művészettörténész, az ösztöndíjat kezelő római Magyar Akadémia igazgatója követendő példaként az aktuális olasz újklasszicista törekvéseket határozta meg. Elképzelésük szerint az itáliai művészet tanulmányozását követően az ösztöndíjasok egy olyan letisztult, keresztény szellemiségű, összművészeti törekvéseket lehetővé tevő stílust képviselve térnek haza, amely méltón reprezentálja az országot nemzetközi kiállításokon. A római iskolás művészek alkotásaira jellemző a múltbafordulás, valamint a vallásos tematika. Dózsa Farkas klasszicizáló bronzszobra is szakrális, áldozati gesztust jelenít meg. A térdelő nőalak megmintázása során a művész törekedett a letisztult formák finom modellálására, a test izomzatának lágy érzékeltetésére.

Budapesti Történeti Múzeum

Tárgy itt található: Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.