A gyomai Kner Nyomda Kaesz Gyula ( 1897-1967) által tervezett reklámbélyege, Részvényeket Kner készít Gyomán felirattal.. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék nyomtatvány készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Kaesz
Sárega paragrafus jelen Közigazgatási nyomtatványok felirat olvasható. A grafikus bélyeg fő színei: okkersárga, piros, kék. Fehér tekercsen Írott betűkkel: kner i. gyoma felirat olvasható.
Kaesz Kner Nyomdának készített reklámbélyegei valóságos miniatűrök, az apró képecskék minden vonása, minden betűje tűhegyes ecsettel készült.
Kaesz Gyula grafikai tevékenységének leggyümölcsözőbb időszaka egybeesett a magyar alkalmazott grafika fellendülésének viszonylag rövid korszakával. Grafikai munkájában felesége, Lukáts Kató is közreműködött.
Kaesz Gyula születésének 120. évfordulója alkalmából a Magyar Iparművészet folyóirat jubileumi tematikus számmal emlékezett meg a sokoldalú művészről, művésztanárról.
KAESZ GYULA
1917: Iparművészeti Iskola, építő iparművész oklevelet szerzett, mestere: Györgyi Dénes. 1947: Népköztársasági érdemérem arany fokozata; 1948: Népköztársaság elnöki elismerő oklevél; 1948: Munka érdemrend bronz fokozat; 1950: Munkácsy-díj; 1956: Kossuth-díj; 1965: érdemes művész. Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedően fontos része pedagógiai tevékenysége. 1919-től tanára volt az Iparművészeti Iskolának, részt vett annak főiskolává való átszervezésében 1945 után, majd 1952-1958 között főigazgatója volt. Emellett folyamatosan publikált (Tér és Forma, Perspektíva stb. lapokban). 1935-1938 között önálló folyóiratot alapított A bútor címmel. A háború után az Új Építészet szerkesztésében vett részt. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. A bútortervezés mellett jelentős belsőépítészeti feladatai voltak a hazai és nemzetközi kiállítások pavilonjainak megtervezése pl.: 1933, 1936: milánói triennálé [Bierbauer Virgillel]; 1937: párizsi világkiállítás magyar részlege [Györgyi Dénessel]; 1937: V. Országos Kézművesipari kiállítás; 1948: Típusbútor kiállítás stb.). Építészeti feladatai között villák, vásári pavilonok szerepeltek, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, számos bútora megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.
Forrás: Kaesz Gyula, a grafikus – Haiman György (1914–1996) tipográfus visszaemlékezése tanárára
(közreadja K. É.)
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kaesz-gyula-116/
uk
