MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Kártyanaptárak (KD) [KD_SZK_1983.35]
Fővárosi Nagycirkusz kártyanaptár 1979 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Egész évben várja Önt a Fővárosi Nagycirkusz kártyanaptár 1979

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Egész évben várja Önt a Fővárosi Nagycirkusz kártyanaptár 1979

Fővárosi Nagycirkusz Budapest XIV. kerületében a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben, a Fővárosi Állat- és Növénykert ölelésében helyezkedik el. A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, befogadóképessége 1450 fő
Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt.
1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól.
A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta.
Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását.
1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből.
Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

A fehér keretes kártya rajzán bézs alapszínű háttér elött egy tarkaruhás bohóc léggömbként fúj fel egy tátottszájú oroszlánfejet. A jobb alsó sarok felirata: FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ Budapest.
A kép jelzetlen.

Anyag/ Technika

Papír színes nyomat

A következő válogatás része

Térkép
Kiadás Kiadás
1979
Magyar Hirdető
Budapest
Nyomtatás Nyomtatás
1979
Offset és Játékkártya Nyomda Zrt.
Budapest
1978 1981
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.