Boldog Új Évet Kíván a Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1978
A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják.
Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". Így kapta a Kőbányai Sörgyár „alapsöre" a Kőbányai Világos nevet. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik.
1850-ben több serfőző család megalakítja a Kőbányai Serház Társaságot, 1854-ben megkezdi működését a Baber-Kluzelmann serfőzde, 1855-ben a Kőbányai Részvényes Serfőzőház alakult meg, 1862-ben kezdi meg termelését a Dréher Antal-féle kőbányai serház, 1867-ben az Első Magyar Részvényes Serfőző Társaság kezdi meg termelését itt, majd 1892-ben a Kőbányai Polgári Serfőzde Rt. Igazi áttörést az 1892-es filoxéra járvány miatt hosszabb időre kieső bortermelési okozta kedvező konjunktúra virágoztatta fel a kőbányai sörgyártást. Közben átalakult a gyártás folyamata is, és megindult a nagyipari termelés, az újabbnál újabb technológiák alkalmazásával. Sőt a hordóban tartott és szállított sörök forgalmazását felváltotta lassan a palackozott sörök farekeszeit szállító söröskocsik sokasága. Apróbb kiegészítő találmány volt a sörnyitó (1867 táján), amelyről ma kevesen tudják, hogy Sätzer József kőbányai sörgyáros és fejlesztőinek köszönhet a világ. 1898-ban a Király Serfőzde, majd a Budafokon 1879 óta működő Haggenmacher sörgyár nyitott telepet Kőbányán 1912-ben. A sörtermelés 1850-1918 között robbanás-szerű fejlődésen ment keresztül Kőbányán. Az első világháborúig az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág lett Magyarországon az élelmiszeriparon belül a kőbányai sörgyártás, amely idővel hat nagy vállaltra redukálódott, a különböző átalakulásokkal. A Dréher csak egy volt ezek között. A nagyvállalatok átlag 2 millió hektoliter sört állítottak elő évente gyáranként ekkoriban már. Az ország piaci nagyságának csökkenése jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a kőbányai sörgyártás terén is, az első világháború után. 1920-1930 között alapvetően három nagy cégre redukálódott le a sörgyártás, amely a második világháború után végképp megváltozott az államosításokkal, amikor is egyesítették egy szocialista nagyvállalattá a sörgyárakat. A szocialista korszak monopol központja lett kőbányai székhellyel, az Magyar Országos Söripari Vállalat, amelyhez számos vidéki sörgyárat is hozzárendeltek. (Wikipédia)
A fehér keretes, királykék alapszínű kártyán egy fedeles, faragott csontszínű, antik söröskupa látható. A kártyán nem tüntetik fel sem a reklámozó nevét, sem elérhetőségét.
A kép jelzetlen.
hu