MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Kártyanaptárak (KD) [KD_SZK_1981.4]
Kanizsa bútor kártyanaptár 1977 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Kanizsa bútor kártyanaptár 1977

Kapcsolat Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Kanizsa bútor kártyanaptár 1977
Korszerűség, kényelem, kedvező árak.

A Kanizsa Bútorgyár története
Eredetileg 1910-ben Frank Jenő alapított kefegyárat Nagykanizsán. A vállalkozást a Waldhausen és Tsa. üzemeltette. 1949-ben államosították ezt a vállalatot, amely először a Nagykanizsai Kefegyár Nemzeti Vállalat nevet viselte, majd Nagykanizsai Fatömegcikkipari Vállalat, 1952-től Nagykanizsai Vegyesipari Javító Vállalat néven működött tovább. A gyárban 1952-ben indult el a két- és háromajtós szekrények, majd a sezlonok gyártása. 1958 után kárpitos termékekekel bővült a termékválaszték. 1960-bam indult meg a Kanizsa lakószoba, Béke garnitúra, Varia heverő, Csalogány garnitúra gyártása. A vállalat 1963-ban előbb Zala Megyei, majd Nagykanizsai Bútor- és Faipari Vállalat néven folytatta a működését.
A vállalat a Kanizsa Bútorgyár nevet 1968. január 1-jétől vette fel. Az 1968-1980 közötti rekonstrukció időszakában gyárépületek, csarnokok felújítása történt meg. ebben az időszakban sikeres termékek voltak: Kanizsa IV, Kupidó, Júlia. 1980-ban a választék 18 garnitúra fölé emelkedett. Ezek közül is a legsikeresebb a Montana szekrénysor volt. Bár voltak még sikeres termékei (Füles, Hannover), az 1980-as években a vállalat egyre inkább veszteáégessé vált.

A Kanizsa Trend Kft. története
A Kft. 1989. december 14-vel vegyesvállalatként alakult Bruno Steinhoff Steinhoff Trend Design nevű cégével együttműködve. Az új Kft. ügyvezetői: Clemens Engelke, Takács János és Wilheim Gábor. (1992-től Hans-Georg Tessmann és Wilheim Gábor).
A két műszakos termelés 1990-ben indult be. 1995-ben megszűnt a Kanizsa Bútorgyár, ezt követően két éven át tartó rekonstrukcióban 1999-re megújultak az üzemcsarnokok és az irodaház is. (Takács János ebben az évben ment nyugdíjba.
2000-ben indult el a gépi bőrszabászat.
2002 tavaszán kezdődött el az "Andante" márka első kampánya.

A fehér alapszínű kártya felső kétharmadát egy fénykép tölti ki, amelyen barna fal előtt egy zöld kárpitozású fotelen egy tarkamintás, egybeszabott fürdőruhás, barnahajú manöken térdel. A kép alatt barna felirat a reklámozó cég nevét mutatja: KANIZSA BÚTOR.
A kép jelzetlen.

Anyag/ Technika

Papír színes nyomat

A következő válogatás része

Térkép
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Kapcsolatfelvétel

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.