A CB 24-es készüléket tokos mikrofonnal és szabályozható érzékenységű hallgatóval szerelt kézibeszélővel gyártották. Fali és asztali használatra is alkalmas volt, ezért hívták egységes típusúnak. Alkatrészei a vaslemezből préselt, feketére lakkozott fémdobozban helyezkednek el és szorítókkal csatlakoznak a vezetékekhez. A fali dugaszhoz csatlakozó készülékzsinór 3 erű. Csengője, hallgatója, tartóvillája azonos az LB 24 típussal. A hívás a kézibeszélő felemelését követően tárcsázással történt. 1924-ben a Magyar Királyi Posta pályázatot hirdetett új típusú CB és LB rendszerű telefonkészülékekre. A pályázatot az Ericsson Magyar Villamossági Rt. nyerte fémlemez házba beépített készülékeivel. Forrás: Flaszik J.: Távíró és távbeszélő berendezések, 1930., 1930., Haditechnika-történet 1993/3.