Óbudai Közért kártyanaptár 1973
Hetven éve, 1948. május 7-én jelent meg kormányrendelet a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. létrehozásáról. A Közért egyik elődje az 1911-ben a drágaság megfékezésére létrehozott Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzem volt, amely ötven boltjában olcsó, jó minőségű húsárut kínált a főváros lakóinak. Az üzemet 1948-ban vonták össze másik három kereskedelmi vállalattal, a “Közért” május 15-én kezdte meg működését – foglalja össze az MTVA Sajtóadatbankja.
A Közért Vállalat feladatának a közellátás biztosítását jelölték meg. Alapításakor 358 budapesti és 31 vidéki üzlet tartozott hozzá, ami a budapesti bolthálózat alig négy százalékát jelentette, és háromezer dolgozót foglalkoztatott. Az élelmiszer-kereskedelemre a tervgazdaságban a merevség és a megyei elkülönültség volt jellemző
A kezdeti időszakban a liszttől és a cukortól kezdve a kenyéren és a zsíron át a tejig mindent a pultoknál mértek ki.
Ezért is jelentett hatalmas szenzációt, amikor 1955-ben a Mártírok útján (a mai Margit körúton) megnyílt a főváros és az ország első önkiszolgáló üzlete.
A Közérteket többször átszervezték, a nyolcvanas években 12 Közért vállalat működött meghatározott, egymást át nem fedő kerületekben.
A rendszerváltás idején a közérteket több ütemben privatizálták, a folyamat 1996-ra fejeződött be. A hálózat kialakítására is alkalmas boltok többségét az osztrák Spar, a belga érdekeltségű Duna Fűszért (a későbbi Profi lánc) és a magyar CBA nyerte el.
A fehér alapszínű kártya bal felső sakában a felirat: ÓBUDAI KÖZÉRT, ahol is a KÖZÉRT szó keretben jelenik meg, mint az üzletek cégérein. A kép nagyrészén a budai oldal kerületeit színes foltokkal, a harmadik kerületet lilával, a másodikat kékkel, a tizenkettediket narancsszínnel ábrázolják, a Dunát szintén kékkel. A kép közepetáján vonalakból álló ábra talán egy jelzésszerű áruházat ábrázol.
A kép jelzetlen.
en
