MúzeumDigitárBudapest
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Kártyanaptárak (KD) [KD_SZK_1976.2]
Lottó kártyanaptár 1972 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Vorheriges<- Nächstes->

Lottó kártyanaptár 1972

Kontakt Zitieren Datenblatt (PDF) Entfernung berechnen Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Lottó kártyanaptár 1972
Sportfogadási és Lottó Igazgatóság

A Szerencsejáték Zrt.100%-os állami tulajdonban lévő, budapesti központtal működő gazdasági társaság. A vállalat Magyarország egész területén kizárólagos joggal forgalmaz sorsolásos játékokat.
A szervezett magyar szerencsejáték születésnapja október 19-e. 1947-ben ugyanis ezen a napon indult a Totó játék árusítása - az angol Góltotó mintájára -, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. Akkoriban ugyanis bevett gyakorlatnak számított, hogy az állami irányítású intézetek Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek azért, hogy a befolyó sportfogadási összegekből finanszírozzák az olimpiai játékokra való felkészülést és a részvételi költségeket a II. világháborút követően.

Több mint 70 év távlatában elmondható, hogy igazán jó döntésnek bizonyult a játék bevezetése, hiszen a magyar csapat összesen 28 érmet, ebből 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet szerzett az 1948-as nyári játékokon. Emellett – többek között - ezen az olimpián nyerte első aranyérmét Papp László ökölvívó.

A játék legnagyobb, 13+1-es főnyereményét 2013-ban nyerte meg egy játékos, amely 57 145 865 forintot ért.

A játék szervezése 1950-ig a Posta Takarékpénztár kereteiben zajlott, majd átkerült az Országos Takarékpénztárhoz, ahol a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett.

10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is. A játék első sorsolását 1957. március 7-én tartották. A magyarországi szerencsejáték-történet vitathatatlanul legsikeresebb játéka valószínűsíthetően az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként, a társadalmi igények kielégítése érdekében került bevezetésre.

Az Ötöslottó történetének legnagyobb nyereményét 2003-ban vitték haza, egy szerencsés nyertes 5 092 890 758 forintot nyert.

A szerencsejáték szervezésben újabb változást a 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipedia)
Fehér alapon hatalmas lottószelvényt áttörve kihívó pózban bukkan elő egy nagyon csinos, fekete hajú, bikinis . A kártyanaptár megjelenésének évében, 1972-ben kezdtek erotikus pózokban látható nőket ábrázolni, ami miatt néhány éve tüntetéseket szerveznek, mert a fiatal női test nem reklámanyag

Material/Technik

Papír színes nyomat

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Das Museum kontaktieren

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.