MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum [J114]
Tisza tornacipő (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Nagy Géza) (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Kék-fehér-piros gumitalpú Tisza tornacipő

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Kék-fehér-piros gumitalpú Tisza tornacipő

Minden időben, Tisza cipőben.
Lehet tél, nyár, eső, vagy sár,
De én észre sem veszem,
A Tisza cipőben.
Minden időben, Tisza cipőben.
Lótok, futok, sohasem fáradok,
Mert észre sem veszem,
A Tisza cipőben.
Minden időben, Tisza cipőben.
Az egész világ, az egész világ,
Táncol, dalol,
A Tisza cipőben.”

Thomas Bata az 1930-as években kívánt cipőgyárat létesíteni valahol Magyarországon. A helyszínt illetően a választása Martfűre esett, ahol a tiszai vízi, közúti és vasúti csomópont található. A gyár területét 1939-ben vásárolta meg. A vállalat elődje Cikta Rt. néven kezdte a termelést 1942-ben. A második világháború éveiben sok változás történt a vezetésben, melyek a termelést nem befolyásolták. A háborút követően a gyárnak nagy veszteségei voltak, gumitalpú cipők helyett fatalpú cipőket gyártottak. 1949 augusztusában az államosított Cikta Rt.-t Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalatra nevezték át.

Az 1950-60-as években a gyár főleg a magyarországi kereslet kielégítésére termelt, export csak a szocialista országokba történt. Nagy mennyiségben gyártottak bakancsokat a Honvédelmi és a Belügyminisztériumnak, illetve a Munkásőrségnek. 1970 decemberében a Tisza Cipőgyár beadta új logójának engedélyezési kérelmét, melyet 1971 első hónapjaiban hagytak jóvá. Ezt követően kezdődött meg a sportcipők gyártása, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket és különösen a fiatalság körében lett nagyon népszerű márka. Az általános és középiskolai "tesi órákon" mindenki ezt viselte. 1971 májusától a németországi Adidas is a Tisza Cipőgyárral állíttatta elő a futballcipőit. Az 1970-es években a Tisza Cipőgyár volt Magyarország legnagyobb cipőgyára. A gyártás része volt a gumitalpak előállítása is, melyeket több gyárnak is beszállítottak. Évente mintegy 10 200 000 pár lábbelit állítottak elő, melyből mintegy 3 000 000 pár torna- és sportcipő volt. A minőség tanúsítására 1974 júliusában „Kiváló áru” minősítést kapott. Az 1976-os Budapesti Nemzetközi Vásáron a Tisza Cipőgyár szabadidőcipői vásári nagydíjban részesültek.

Forrás: Wikipédia, Manda


Ezt érdemes megnézni!

https://www.youtube.com/watch?v=PrmqHRA6lrg

https://mandadb.hu/cikk/1067382/Minden_idoben_Tisza_cipoben

A következő válogatás része

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.