# Hunyadi János keserűvíz számolócédula
[Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=institution&instnr=6)
Gyűjtemények: [Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD)](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=sammlung&instnr=6&gesusa=41)
Leltári szám szerint: KD_1970.290.18_2
Leírás
Hunyadi János keserűvíz számolócédula.
A gyógyvíz jellege
Az 1863 óta ismert Hunyadi János gyógyvíz két fő alkotója a glaubersó és keserűsó.
A gyógyvíz alkalmazási területe
A glaubersós gyógyvizekre jellemző a hashajtó és az enyhe bélhurutokat gyógyító tulajdonság. A gyógyvíz végigöblíti a bélfalat és leoldja a baktériumokat.
A gyógyvíz étkezések után fogyasztva gátolja a zsírok és fehérjék felszívódását ezért fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen is alkalmazható.
A Buda környéki keserűvíz-források felfedezéséből és hasznosításából lett sikeres vállalkozó Saxlehner András (Kőszeg, 1815. február 19. - Bp., 1889. május 24.), aki 1863-ban alapította meg keserűvíz-telepét és kezdte forgalmazni az őt világhírűvé tevő Hunyadi János keserűvizet. A terület megvásárlása után kutakat ásatott és megkezdte a gyógyvíz forgalmazását, majd kiépítette telepét, amely rövidesen már közel 40 hektáron 70 kúttal működött. 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet is. A nagy mennyiségű víz elszállításához a korábbi lovas kocsis szállítás helyett 1888-ban saját költségén vasútvonalat építtetett ki a 2,5 kilométernyire lévő Kelenföldi pályaudvarig. Termékeit igen korszerűen reklámozta, többnyelvű ismertetőket adott ki, plakátjait számos világvárosban lehetett látni.
A sikeres cég 1889-ben már 6 millió üveg keserűvizet forgalmazott itthon és külföldön. Saxlehner András a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta munkásságáért. A család egykori villája a Ménesi út 21-ben, bérpalotája a mai Andrássy út 3. szám alatt álló neoreneszánsz épület volt. Utóbbi első emeletén sokáig a Postamúzeum működött. Az épület Cziegler Győző tervei alapján Róth Miksa üvegablakaival készült (1884–86). A lépcsőház és két terem díszítőfreskóit Lotz Károly készítette, amelyek közül a földszintet dísztő képek a gyógyvizek és gyógyfürdők jótékony hatását ábrázolják. Az épület zeneszalonja a tulajdonos felesége, az operaénekes Pelikán Emma ízlését tükrözte kedvenc zeneszerzőinek stukkó portréival. A palota falburkolatait annak az orosházi származású Thék Endrének a bútorgyára gyártotta, aki maga ugyan nem volt evangélikus, de családja, rokonsága igen, s ő maga is szoros kapcsolatban volt az evangélikus egyházzal, (Székács Józseffel, Győry Vilmossal). Az épületben voltak a Saxlehner-cég irodái, s a bérlőkön kívül családtagok, rokonok is éltek itt. Saxlehner András gyermekeire, valamint rokonságára is nagyban támaszkodott cége irányításában. A család értékes könyvgyűjteménye ma is megvan, s az Evangélikus Országos Könyvtárban kutatható. gyakran adományoztak az evangélikus egyház céljaira. Ilyen alkalom volt például a pesti evangélikus egyházközség számára templom építésére történt adakozás is 1887-ben.
Anyag/ Technika
Papír / színes nyomat
Méretek
8 cm x 14 cm
___
- Kibocsátás ...
+ ki: [Saxlehner András (1815-1889)](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=people&id=76340)
+ mikor: 1900
+ hol: [11. kerület (Budapest)](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=oak&ort_id=38755)
## Kulcsszavak
- [Hunyadi János Keserűvíz](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=tag&id=60567)
- [gyógyforrás](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=tag&id=52253)
- [gyógyvíz](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=tag&id=50358)
- [ásványvizes üveg](https://bu.hu.museum-digital.org/?t=tag&id=48901)
___
Rekord frissítve: 2021-11-14 21:52:33
[CC BY-NC-SA @ Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)
___
- https://bu.hu.museum-digital.org/data/hu-bu/images/201805/091030475af2cdd74a400.jpg