Az Első Magyar Részvényserfőzde szomszédjában állt egy üres telek, amely az 1867-ben a gróf Károlyi család és néhány terménykereskedő által alapított Király Serfőző és Gőzmalom Rt. tulajdonában állt. Gyár azonban nem épült pénz híján a telken. 1894-ben azonban egy tőkés, zömmel gyárosokból, iparosokból és kereskedőkből álló csoport megvásárolta telket és megalapították a Kőbányai Király Serfőzde Rt.-t. A gyár építése csak 1896-ban kezdődött, a malátagyár építése pedig 1897 végéig eltartott. Kutakat fúrtak és az iparvágányokat is idevezették. A gyár és egységei a Maglódi út 1-3. szám alatt, mintegy 3 hektárnyi területen voltak. A negyedik kőbányai sörgyár 1898-ra tört be a piacra. Király néven jegyzett söre az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Azonban túl sok volt már a vetélytárs és a három régi sörfőzde sem tudta kapacitását kihasználni, ráadásul az építkezés és a modern gépek, berendezések beszerzése is sokba került. A sör gyártása pedig nem hozott elég hasznot, így a befektetők, hitelezők várták a pénzüket. A társaság így 1900-ban végleg feloszlott, a felszámolás 9 évig tartott. A versenytársak örültek a bukásnak, ezt az is bizonyítja, hogy a három vetélytárs (Dreher, Részvény, Polgári) és a budafoki Haggenmacher konzorciumban 1900-ban megalapították a Kőbányai Malátagyár Rt.
en
