MúzeumDigitárBudapest
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) [KD_1984.487.1.]
Loser János Ásvány Keserüviz forrása (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Loser János Ásvány Keserüviz forrása

Zitieren Datenblatt (PDF) Entfernung berechnen Archivversionen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A címke három részre van osztva, a két szélső fehér alapon fekete feliratokat tartalmaz, a felhasználási javallatokról négy különböző nyelve. Középen kék háttér előzz egy férfi portréja jelenik meg, védjegyként és felirat: Loser János Ásvány Keserüviz forrása.
Loser Péter, Mátyás és János (1842-1909) fűszerkereskedők voltak, akik 1864-ben közkereseti társaságot alapítottak keserűvíz termelésére és forgalmazására Budán az Őrmezei völgyben. A feltárt vizet Rákóczy keserűvíz néven forgalmazták. A forrás közelében töltőcsarnokot is létesítettek. Az 1870-es évek végére már külföldre Németországba is exportálták a vizet. 1876 végén egy második kutat is építettek a telkük végén. Vizükkel 1878-ban Párizsban aranyéremet nyertek. A továbbiakban egyre nagyobb kereslet volt ásványvizük iránt.
1869-ben az üzletük az Erzsébet tér 1 szám alatt volt, amelyet az „arany Tirgrishez” címeztek, később az Országút 8. szám alatt találjuk cégüket. A nagyobb forgalom reményében több keserűvíz-telep tulajdonos kiadványban ismertette keserűvize előnyös tulajdonságait sok orvosi véleménnyel kiegészítve. A vizet pozitívként véleményező néhány magyar orvoson kívül igen sok olasz, egy-két francia, görög, sőt még kubai is előfordult a kiadványban. A környéken más üzemeket is nyitottak, így Saxlehner Hunyadi János vize is itt telepedett meg, de az Apenta r.t. is itt alakult. Loser János saját nevében kb. 1889 és 1896 közötti időből származó kiadványát 10 nyelven adta ki. Testvére Loser Péter eközben Triesztben lakott, s itt forgalmazta a cég termékeit. 1893 körül bekövetkezett halála után gyermekei Richárd és Viktor viszi tovább az üzletet, bár az itthon maradottakkal elsősorban Mátyással a kőérberek-őrmezei ingatlan érvénytelen adásszerződése miatt pereskedtek. A Loser Testvérek 1895 után minden bizonnyal teljesen vagy részben kivonultak az őrmezei területről és Budaörsön alapítottak keserűvíz-termelő üzemet. Őrmezőn pedig az új vállalat Apenta néven hozta forgalomba a kizárólag számozott kutakból termelt gyógyvizet. Amikor Loser János Budaörsön kezdett palackozni, akkor már feltehetően minden kútját eladta az Apenta Rt.-nek

Material/Technik

Papír, színes nyomat

Maße

15x24 cm

Teil von

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.