Leonhard Kern számos északi művésztársához hasonlóan fiatalon utazott Itáliába, ahol nem kevesebb mint öt évet töltött. Tanulmányútjának állomásai már kevésbé szokványosak: Rómán kívül ellátogatott Nápolyba, Észak-Afrikába és Ljubljanába is. Később a délnémet Schwäbisch Hallban telepedett le, ahol népes műhelyt tartott fenn. Pályáját a harmincéves háború (1618-1648) árnyékolta be, mely szinte teljesen megakadályozta, hogy komolyabb megbízásokhoz jusson. Így Kern az elsők között kezdett gyűjtők és műkereskedők számára dolgozni. Kisméretű elefántcsont, alabástrom és faszobrai a korban különös népszerűségnek örvendtek.A félméteresnél is magasabb budapesti Három Grácia nagy méretével különleges helyet foglal el a szobrász életművében. A mitológiai témájú Három Grácia ábrázolások a reneszánsz Itáliában az antik művészet hatására váltak népszerűvé. Legkedveltebb mintaképük a római másolatban ismert hellenisztikus, márvány Három Grácia csoport volt, mely 1503-tól a sienai Piccolomini Könyvtárban került felállításra. Ez ihlethette Kern budapesti faszobrát is, mely előképétől némileg eltérően, a jobboldali nőalakot nem háttal, hanem szemből ábrázolja. Kern előszeretettel készített aktokat, melyeket itáliai élményei mellett Rubens nőalakjai is erőteljesen inspiráltak. A több hársfadarabból egybefaragott budapesti szoborcsoport nőalakjainak karjait a szobrász bravúros technikai tudással fűzte egybe.Szőcs Miriam
en
