MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Modern Gyűjtemény [MOD_355.B]
A fekete sertések (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

A fekete sertések

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Sikeres tőzsdeügynökként Gauguin eleinte csak kedvtelésből foglakozott festészettel. 1883-ban azonban végleg felhagyott eredeti szakmájával, hogy Pissarro biztatására életét teljesen a festészetnek szentelje. Első, impresszionista képeivel rendszeresen részt vett a csoport kiállításain is. Az európai illuzionista festészeti hagyományokat hátrahagyva, egyre inkább az egzotikus és primitív kultúrákban keresett ösztönző hatást. Családi kötöttségeit nyomasztónak, a civilizációt kiúttalannak érezte, s egyre távolabbra menekült előlük. Előbb a bretagne-i Pont Avenban, majd Martinique szigetén telepedett le, végül 1891-ben érkezett meg Tahitire. Gauguin művészete a Tahitin töltött években teljesedett ki. Azt a méltóságot és harmóniát próbálta a festészet nyelvén megvalósítani, amit e népek ősi életmódjukból és kultúrájukból megőriztek. A Fekete sertések, amit még első Tahitin töltött évében festett, egy izgalmas átmeneti pillanatban rögzíti a stílusfordulatot. A fák lombozatát és a kunyhó nádfedelét még impresszionista módon, irizáló párhuzamos ecsetvonásokkal formálta meg, ám ezeket fokozatosan egységesebb színfelületek váltják fel, a formákat hangsúlyos kék körvonal határolja. Itt már - főként az állatok és az archaikus nyugalomban ábrázolt nőalakok esetében - tömör, leegyszerűsített formákat alkalmazott. A tudatosan megkomponált szerkezeten belül a motívumok térbeli kapcsolatát a formai egység vezérli. Tóth Ferenc

Anyag/ Technika

Vászon / olaj

Méretek

92,5 x 72,2 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.