Ácsi Cukorgyár kártyanaptár 1973..Az Ácsi Cukorgyárat 1871. február 1-jén alapította 240 000 forint alapt?kével Patzenhofer Konrád, Beachle József, báró Marschall Farkas, báró Berg Gusztáv és báró Berg Vilmos. Az alapítólevelet Sopronban állították ki német nyelven, a cég neve a cégtáblán és a bélyegz?n németül szerepelt: Ácser Zuckerfabrik, Patzenhofer, Berg & Co néven. Az építkezéshez az els? telket Ács nagyközségben 1871. április 26-án vásárolták. 1871. november 16-ra elkészültek a gyári épületek és berendezések, amit december 19-én be is jegyeztek a telekkönyvbe...A kedvez? adórendszer hatására beindult a cukor exportja is Törökországba, a Földközi-tenger keleti partján fekv? államokba, illetve Fiumén keresztül Angliába és a Brit Birodalom országaiba, s?t Japánba is...Az 1920-as trianoni békeszerz?dés után az ácsi cukorgyár elvesztette a répatermel? területeinek mintegy kétötödét. Az új országhatárok megnehezítették az immár Ausztriában található cinfalvi gyárba való szállítást, így 1921-t?l az ácsi gyár is elkezdte a finomítást, illetve a kockacukor gyártását. A gazdasági világválság miatt a cég nagy összeg? hitel felvételére kényszerült...Az 1946-1971 közötti id?szakban a beruházásra fordított összegek 54%-át pótlásokra, 14%-át a frissvíz-ellátásra és szennyvíztisztításra, 9%-át a réparakodás gépesítésére, 7%-át új technológiai berendezésekre költötték. A termelés csak lassan érte el és lépte túl a háború el?tti szintet; a 3200 t/nap répafeldolgozási kapacitásával[2] az ország kisebb gyárai között maradt. A termelés mintegy 20%-át exportálták a közel-keleti és afrikai országokba, valamint Olaszországba, Ausztriába és Svájcba. Magyarországon els?ként itt kezdték el a kristálycukor 1 kg-os, illetve a porcukor 0,5 kg-os csomagolását. A cukorcsomagolás célja csak részben vo