A kezdetben használatba vett gépek íróemelője tompa hegyű tűvel volt ellátva, amely a jeleket a papírszalagra karcolta. Ezek voltak az úgynevezett domborúírók, vagy domborírók. A fedetlen írók rúgóművét nem takarta lemezborítás. Valószínű, hogy 1851-ben a pesti távíróállomás is ilyen gépekkel volt felszerelve...Az alig látható jelek olvasása azonban a szemet nagyon rontotta, ezért 1885. évtől az írógépeket egy adapter segítségével kékíróként is tudták működtetni. (Popovits-Brauswetter kékíró adapter).