![Magyar Nemzeti Galéria [CC BY-NC-SA]](https://assets.museum-digital.org/hu-bu/images/import_88/201610/10200232820.jpg)
A középkori magyarországi művészet talán legismertebb festményén a Keresztelő Szent Jánossal várandós Szent Erzsébet és Mária a természetben találkoznak, amelynek valamennyi eleme – mintegy a Magnificat szavait követve – magasztalja az Urat. Az idill azonban látszólagos: a kopár sziklák, a csavarodott törzsű fák éppúgy, ahogy az előtér pompás virágai és gyümölcsei – írisz, szamóca és pünkösdi rózsa – a passióra utaló finom jelzések. Erzsébet kissé meghajolva lép a Szent Szűz elé, s hódolata kifejezéseként csókra emeli Mária balját.A táblakép a gazdag bányaváros, Selmecbánya Szent Katalin-templomának főoltáráról származik. Az oltárhoz tartozó Királyok imádása-jelenet a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdona, a Születést ábrázoló képet Hontszentantal plébániatemploma őrzi. A Passió-jelenetek – köztük az 1506-os évszámot és a mester nevére utaló MS betűket mutató Feltámadás-kép – az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei közé tartoznak. A monogramot Veit Stoss krakkói Mária-főoltárának egyik festőjével azonosították, eszerint a kezdőbetűk Marten Swarcz nevét rejtik.