![Magyar Nemzeti Galéria [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_88/201610/10200231223.jpg)
A szobor egy antik görög legendát jelenít meg, amely szerint az első műalkotást egy szerelmes leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak, hogy az első műalkotás egy rajz, különös jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a rajz számított a többi művészet alapjának, amely a művész első gondolatát, az ihletet hordozza. A művészet lényege ez a gondolati tartalom – az már a művész képzettségén múlik, hogy milyen művészi technika segítségével önti formába. Ferenczy István márványból formálta meg a pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki, hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több egyszerű kézműves mesterségnél.A kiállított szobor nagy feltűnést keltett, és amikor 1824-ben hazaköltözött, Ferenczy számos lelkes támogatóra talált. A szobrász nagy kedvvel látott munkához, ám nagyratörő terveit sorra fel kellett adnia. A nagyszabású megrendelések elmaradtak és a magyarországi márványt a carrarainál sokkal nehezebben lehetett megmunkálni.