![Magyar Nemzeti Galéria [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_88/201610/10200230349.jpg)
A lernai hidrával harcoló Héraklész alakja gyakori témája az I. világháborús érmeknek, mivel a legközérthetőbb formában sugallja a harcok etikai tartalmát. A propagandisztikus céloknak megfelelően a későbbi ábrázolások egyre inkább emblémaszerűekké válnak, kevés teret engedve a küzdelem művészi megjelenítésének. A svájci származású, de 1912 és 1925 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanító művész érme még a háború kezdetén készült, a szereplőket még szinte tapinthatóan test-test elleni viaskodásban ábrázolja, kiemelve a küzdelem heroikus jellegét. Héraklész izmai szinte pattanásig feszülnek, az ellenfél vonagló, tapadókorongos csápjai sem adták még fel a harcot, a testek kavarodását pedig a korszak éremművészetében ekkor még szokatlan plaszticitás teszi szinte kézzelfoghatóvá. A hidra ilyen, polipszerű megjelenítése valószínűleg Victor Hugo A tenger munkásai (1866) és Jules Verne Nemo kapitány (1869) című műveinek egy-egy epizódja nyomán került be a művészek repertóriumába.