![Szépművészeti Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://assets.museum-digital.org/hu-bu/images/import_89/201610/10194723618.jpg)
A Szépművészeti Múzeum Eugène Delacroix-nak, a francia romantika vezéregyéniségének számos remekművét őrzi. Ezek a festmények, rajzok és litográfiák a művész munkásságának minden területét átfogják. Delacroix határozottan elutasította a klasszicizmusvonalkultuszát, és stílusát a szín kifejezőerejére alapozta. A kortársak szinte kizárólag festőként tisztelték, mert nem szívesen vált meg a rajzaitól: nem szánta őket sem kiállításra, sem eladásra. Vázlatait, tanulmányait a műtermében őrizte, s így azok csak a halála után válhattak ismertté. A ritka kivételek közé tartozik a fiatal Delacroix egyik legdrámaibb alkotása, a Villámlástól megrettent ló, amely csak rövid ideig maradt a tulajdonában. Barátjának, a portré- és tájképfestő Louis-Auguste Schwiternek ajándékozta hálából egy antik éremgyűjtemény levonataiért, amelyekről azután litográfiákat készített.Az 1820-as években a lóábrázolás kitüntetett szerepet töltött be Delacroix művészetében. A Chiosi mészárlás (1824) című monumentálisolajfestményének előkészítése során ugyanis ráébredt, hogy a történeti ábrázolásokhoz nélkülözhetetlen a ló anatómiájának alapos ismerete. Döntő ösztönzést jelentettek számára Théodore Géricault romantikus hevületű lóábrázolásai, de 1825-ös londoni útjának tapasztalatai sem maradtak hatástalanok a művészetére. A British Museumban behatóan tanulmányozta a Parthenon frízének ágaskodó lovait, amelyekről később litográfiákat is készített, de a közkedvelt állatképfestők munkái is befolyásolhatták.A budapesti akvarell lobogó sörényű, ágaskodó fehér paripájának közvetlen előképét Sawrey Gilpin Lovak szélviharban című képén fedezhetjük fel. Delacroix bizonyára ismerte a Royal Academy számára készített festményt, mert a középtér villámoktól hátrahőkölő lovát szinte pontosan megismételte. A jele