![Szépművészeti Múzeum [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/import_89/201610/10194716917.jpg)
Az Antik Gyűjteményt létrehozó 1908-as vásárlás során Budapestre került 135 antik márványemlék közül kezdettől fogva kiemelkedő jelentőségűnek tartották azt a két reliefdíszes márványlap-töredéket, amelyek a római császárság alapító eseményéhez, a Kr. e. 31-ben az actiumi hegyfoknál vívott tengeri csatához, a későbbi Augustus császárnak Antonius és Kleopátra felett aratott győzelméhez kapcsolódtak. 2000-ben egy újabb, teljes lap járult ezekhez a töredékekhez: megszerzése az első világháború utáni időszak legnagyobb mérvű közgyűjteményi vásárlása volt, az állam és számos támogató közös erőfeszítésének köszönhetően. A több helyütt kiegészített dombormű, amelynek felületét az újkorban átcsiszolták, ünnepi menet részletét ábrázolja: négy lassan lépdelő ló vontat egy kétkerekű, templom formájú, látható oldalain domborművekkel díszített kocsit. E mögött két tógás, babérkoszorús férfi halad, az első babérágat tart a kezében. A képmező alsó és felső szélét díszítetlen szegély zárja, oldalainak viszont nincs keretelése, és az alakok túlnyúlnak a széleken: egyértelmű tehát, hogy a lap egy nagyobb reliefciklusba tartozik. A ciklus rekonstruálásában az a rajzsorozat nyújt segítséget, amelyet az egyik első ókortudományi enciklopédiában, Bernard de Montfaucon Antiquité expliquée című monumentális művében tettek közzé a 18. század elején. Eszerint a sorozat egyik része tengeri ütközetet ábrázol, a többi lap pedig a győzelmi ünnepségek eseményeit. Az 1908-ban megszerzett két töredék közül az egyik az actiumi hegyfokon ülő Apollónt ábrázolja, akinek Augustus a győzelmét tulajdonította. A szikla előtt hajók részletei láthatók. A teljes lap és a töredékek összetartozását a márvány azonossága is bizonyítja. A reliefciklus talán a császárkultusz szolgálatában álló szentélyt díszíthe