MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD)

Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD)

A gyűjtemény leírása

A kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény körülbelül 60 ezer darabot számlál. Tartalmilag három nagy csoportra lehet felosztani:
1. okmány- és irattári anyag
2. üzletviteli anyagok
3. különféle reklámeszközök csoportja
E csoportokon belül az anyagot szakosítva, gyűjteményi csoportok szerint tároljuk, a kereskedelmi ágazatokat és az időrendet is tekintve:

1.a Okmánytár
Az okmánytár a különféle kereskedelmi okiratokat és az ezekhez kapcsolódó egyéb iratanyagot foglalja magába. Ezek nyomán sokszor végig tudjuk követni egy-egy kereskedő üzletének működését.
E gyűjteményben kaptak helyet a tanonc-és segédbizonyítványok, szerződések, a segédek állást kereső levelei, az állásközvetítők hirdetései és értesítései, az alkalmazási, felmondási levelek, fizetési igazolások, működési bizonyítványok, ajánlólevelek és egyéb munkaügyi iratok. E csoportban őrizzük a különféle kitüntető okleveleket, emléklapokat, szabadalmi okiratokat is.
Idetartoznak az 1940-től kezdve kötelezővé tett cégbejegyzés iratai, a városok és a testületek által kiadott kereskedési jogosítványok, út-és védlevelek, az iparengedélyek, igazolványok, végzések egészen az 1940-es éveknek a kereskedőket vallásuk szerint megkülönböztető, "kijelölő" határozatáig.
A kereskedelmet szabályozó törvények és rendeletek részgyűjteményében több korai és a 19. század első feléből származó kiadvány található.
1.b Irattár
Az irattár elsődleges célja, hogy a történeti kutatást és feldolgozást szolgálja, de egyben az eredményes múzeumi munkának is egyik feltétele.
E tartalmilag összetett gyűjteményben vannak a kereskedelmi testületek, társulatok és szövetségek iratai (alapszabályok, igazolványok, értesítések, jegyzőkönyvek, stb.)
Összefüggő együttest alkotnak a Kiskereskedők Országos Szabadszervezetének jegyző-és pénztárkönyvei, melyek a helyi szervezetek megalakulásáról is képet adnak.
Részegységet képeznek a Kereskedő Ifjak Társulatának az 1910-1940 közötti kiadványai.
E csoporthoz tartoznak a kamarai és minisztériumi iratok is.
Igen értékes a Corvin Áruháznak megalapításától kezdve az 1950-es évekig összegyűjtött anyaga. Hasonló jellegűek az államosításokkal kapcsolatos, elsősorban az áruházak átmeneti tulajdonformáit, valamint az Állami Áruházak megalakulását tükröző iratok.
A szocialista kereskedelem kezdeti időszakából származnak a Közért-vállalatok áruforgalmi jelentéseinek és statisztikai táblázatainak sorozatai. Jó néhány értékes iratot őrzünk a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat megalakulásával kapcsolatban.
Tartalmilag önállósult gyűjteményi csoportot alkotnak a kereskedelmi szakoktatás hazai emlékei. A sokrétű dokumentációs, (valamint tárgyi és szakkönyvtári) anyag túlnyomó része 1974-ben, egyik időszakos kiállításunkra való célgyűjtés folytán került be múzeumunkba.
Irat-és okmánytári, valamint üzletviteli és propagandaanyagokból áll a fogyasztási-és értékesítő szövetkezetek gyűjteménye (jegyzőkönyvek, zárszámadások, tagsági igazolványok, szolgálati szerződések, segéd-és tanoncbizonyítványok, bolti könyvek, raktárnaplók, reklámok és szövetkezeti üzletrészjegyek.) A gyűjtemény többségét a Hangya szövetkezet anyaga teszi ki, de szép számmal vannak képviselve a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, valamint a felszabadulást követő évek szövetkezetei is.
A szükséggazdálkodás, közellátás speciális irat-és nyomtatványanyagát az első világháború hívta életre, amikor megkezdődött az állam nagyobb arányú beavatkozása a kereskedelmi forgalomba.

2. Üzletviteli anyagok
A szoros értelemben vett üzletviteli anyagot az üzleti könyvek csoportja képzi. E gyűjteménybe a kereskedelmi könyvvitel gyakorlati és törvények által szabályozott különféle típusai tartoznak (strazza-, pénztár-, fő-, számla-, áru-, váltókönyvek).
Számos háztartási bevásárlási könyv egészíti ki a gyűjteményt, melyek segítségével a századfordulótól kezdve az 1940-es évek végéig követhetők a közszükségleti cikkek napi áralakulásai is.
Az üzletvitelhez kapcsolódnak a számlák, jegyzékek, üzleti levelek. A számlák fejlécének általában díszes tipográfiája a cégér vagy az üzlet képével és az árucikkek, kitüntetések ábráival párosul. Szép kivitelezésük miatt is megőrizték őket. Hátlapjukon sokszor képes-szöveges hirdetések voltak.
Az árjegyzékek, árlapok és prospektusok az egész dokumentációs gyűjtemény egyik legnagyobb és legértékesebb csoportja. A kereskedelem-történeti mellett ipartörténeti jelentősége is jelentős. Az árjegyzékek elsősorban az üzletvitelt segítették elő, de szerepük volt a reklámozás területén is. Díszes küllemük, az ábrák grafikája és az árjegyzék egész tartalma hatékony reklámeszköznek bizonyult. Ez a gyűjtemény tartalmazza a korai nyomtatott, gyakran kézírással kiegészített árlapokat éppúgy, mint a 19. század közepétől általánossá váló illusztrált, vaskos árjegyzékeket, vagy napjaink hasonló jellegű nyomtatványait.
A kereskedelmi kézikönyvek kicsi, de értékes csoportjába a pénz-, mértékátszámító- és szorzótáblázatok, áruismereti segédkönyvek tartoznak. Legérdekesebb darabjaink az ún. kereskedésbeli számvetőtáblák, melyeknek egy-egy 1775-ben, 1803-ban, 1848-ban és 1892-ben kiadott példányát őrizzük.
3. Reklámeszközök
A dokumentációs gyűjtemény harmadik csoportjába az általában plakát- és kisnyomtatványként nyilvántartott reklámeszközök tartoznak, melyeket részletekre bontva kezelünk:
1.
1. a legkorábbi reklámok a kőnyomatok, újsághirdetések kisszámú, bár igen értékes gyűjteményében találhatók, ezek az 1800-as évek elejétől jellemző szöveges újsághirdetések és a 19. század közepén elterjedt ábrás reklámok.
2. A plakáttár három részből áll.
a. kereskedelmi reklámplakátok
b. szükséggazdálkodás hirdetményei
c. politikai tárgyú plakátok, hirdetmények
2.
a. A kisebb reklámnyomtatványok vegyes csoportjába főként kisplakátokat, szórólapokat és reklámképecskéket gyűjtünk.
b. Az üzleti reklám leggyakoribb eszközei közé tartoztak a számolócédulák. Üres oldaluk jegyzék gyanánt szolgált, és így minden vásárló kezéhez eljutottak, sőt, széles körben gyűjtötték is azokat. Ennek köszönhető, hogy múzeumunk jelentős mennyiséget őriz belőlük, mintegy 12.000 darabot.
c. A reklámbélyeg és -címke speciálisan kereskedelmi jellegű, könnyen elhelyezhető reklámeszköz.
d. A csomagolóanyagok különféle fajtáiból (papír, zacskó) viszonylag sokféle található gyűjteményünkben. A legrégibb darabok divatáruházak díszes grafikájú burkolópapírjai az 1880-90-es évekből való. Rajtuk cégreklámokat (üzletkép, cégérrajz, alapítási év), árjegyzékrészleteket (ábrák, árleírások) és reklámszövegeket találunk.
e. A kereskedelmi reklámajándékok csoportjába tartoznak azok a cégjelzéses használati tárgyak, ill. nyomtatványok, amelyeket a gyárosok küldtek a tőlük vásárló kereskedőknek, vagy azok osztogattak állandó vevőiknek (színes falinaptárak, zsebnoteszek, legyezők, itatóspapírok, tasakok, társasjátékok, mesekönyvek, könyvjelzők stb.) A legtöbbet a receptkönyvekből sikerült össze gyűjteni (Oetker, Váncza, Meinl, Koestlin, Maggi, Globus).
f. A reklámajándékokhoz tartoznak a reklámképes levelezőlapok is, amelyeket postai forgalomban lehetett felhasználni.
3.
A kereskedelem-történeti dokumentációs gyűjtemény első világháború előtt készült darabjairól csak abban az esetben engedélyezünk fotómásolatot készíteni, amennyiben a dokumentum állapota ezt megengedi. Az első világháború utáni anyag - amennyiben jó állapotban van - másolható.
Gyűjteménykezelők: Kiss Emília és Veress Kinga muzeológusok
Előzetes időpont-egyeztetés után, csak helyben kutatható.

A gyűjtemény a következő algyűjteményeket tartalmazza

Árjegyzékek gyűjteménye (KD) [157] Az összes tárgy megjelenítése keresés
Számlagyűjtemény (KD) [10387] Az összes tárgy megjelenítése keresés
Aprónyomtatványok_Gyűjtőkártyák (KD) [0]
Aprónyomtatványok [4248] Az összes tárgy megjelenítése keresés

[Rekord frissítve: ]