A gyűjtemény leírása
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjteménye számos egyedülálló értékkel büszkélkedhet, melyek mérföldkőnek tekinthetők a magyar, sőt az egyetemes agrárműszaki értékek között. A gyűjtemény, mely a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban található, több száz mezőgazdasági gépet és eszközt őriz.
A gyűjtemény értékét az is növeli, hogy több gép működőképes, illetve megfelelő anyagi és technikai ráfordítással működőképessé tehető. Unikum az 1910-ben gyártott, ma is működőképes Fowler kétgőzgépes szántókészlet és a lokomotívokhoz kapcsolódó billenőeke (antiballance), mely több ízben vett részt bemutató szántáson, felidézve a 19. század gőzgépes szántásait. Gyűjteményünk kiemelkedő darabja az első Magyarországra szállított gőzlokomobil, mely 1852-ben Angliából került hazánkba, s amelyet a Vajdahunyadvár kiállítótermében láthatunk. Az első HSCS nyersolajtraktortól a HSCS kispesti gyár jogutódjaként létrehozott Vöröscsillag Traktorgyár számos sikeres modellje, például az UE-28, D4-KB, valamint a Fordson és a Rába gyár termékei is megtalálhatók a gyűjteményben. Az erőgépekhez kapcsolt vagy fogatos mezőgazdasági gépek segítségével, csaknem minden munkaművelet elvégzése bemutatható, adott gép esetében többféle gyártmány felvonultatásával. Jelentős technikatörténeti emlék a malomipart forradalmasító magyar Mechwart András által szabadalmaztatott hengerszék. A gyűjteménytárunk számos benzin-, illetve petróleum üzemű, különböző gyártmányú stabil és félstabil motorral rendelkezik.
A gyűjtemény jelentős részét képezik a talajművelő munkaeszközök. A talajművelő munkaeszközök egyik legjelentősebb darabja az ún. Rákóczi eke, mely 1904-ben került a gyűjteménybe. Az 1700-as években használták a Rákócziak zborói (Sáros megye /jelenleg Szlovákia/) uradalmában. Ez az eke Közép-Európa legrégibb, teljes egészében megmaradt ágyekéje. Az ekék közül jelentős még a Vidats(cs) eke, melyet a magyar nagyüzemi gépgyártás úttörőjéről neveztek el. Ez volt az első magyarországi taligás eke. A párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett eke vastestű, de favázas, úgynevezett "félvas" eke. A gyűjtemény tárgyai nagyrészt házi készítésű eszközök, de nagy számban találunk az 1867-ben alapított magyarországi Kühne gépgyár termékeiből is. Jelentős értéket képviselnek a csepeli Weisz Manfréd gyár és a lipcsei Rudolf-Sack gyár gyártmányai is. A gyűjteménytárban ezen kívül ekekapát, fa- és vasboronát, valamint kultivátorokat is találunk. Figyelemre méltó a hazai közgyűjteményekben másutt nem fellelhető "pulverátor", mely az eke kormánylemeze helyén forgó (rotációs) porhanyítóval van ellátva, amit a traktor teljesítményleadó tengelye működtet. Egyedülálló továbbá a magyar Szabó István által világszabadalomként bejegyzett függesztett görgős traktoreke, amely a kormánylemez helyén elhelyezett görgők segítségével energiatakarékosabb szántást tesz lehetővé.
A mezőgazdasággal kapcsolatos gépek, berendezések, épületek műszaki rajzait, tervdokumentációit felölelő gyűjtemény (korábban Agrárműszaki Dokumentációs Gyűjtemény AD) 1966-ban jött létre, majd 2009-ben egybeolvadt a Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjteménnyel. Jelenleg 598 tételből és 734 darabból áll.
Mind mennyiségét, mind értékét tekintve legjelentősebb része a 480 tételből álló, MÁVAG-ban készült cséplőgép tervrajz együttes. A HSCS Rt. az EMAG Rt. mellett a MÁVAG volt a két világháború közötti Magyarország legjelentősebb cséplőgép gyártója. A gyárban a múlt század elejétől az 1930-as évekig gyártott, számos újítást tartalmazó, acélkeretes, lemezborítású cséplőgép tervrajzai a jogutód, a Csepel Vas és Fémművek Gépgyárából kerültek a múzeumba. A gépgyártás-technológia igényével, mérnöki pontossággal szerkesztett műszaki rajzok A0-ás és A1-es méretűek, részint ún. összeállítási, részint gépszerkezeti metszetrajzok. Az anyag nagyobb része eredeti tusrajz, kisebb része fénymásolat.
Többi darabja igen változatos, korát és tárgyát tekintve. Vannak rajzok uradalmi szeszgyárról, ménesbirtok cselédlakásokról és gazdasági épületekről, a Sztálinvárosi Tervező Irodában készült kertrendezési tervek, műszaki leírás dugattyús libatömőgépről és borászati eszközökről, legutolsó tételei a nagybörzsönyi pinceegyüttes felméréseit tartalmazzák.
(Írta: Molnár Zsolt és Szabó László)