A Haggenmacher család tovább fejlesztett. Promontoron, Budafok déli részén a Dunához közel a szállodás Frohner családtól megvásároltak egy kisebb sörfőzdét. A sörfőzde még kezdetleges volt, de a család befektetett és az 1870-es évek elején felépítette a Budafoki sörgyárat, amelynek épületei ma is állnak. Az egyik téglaépületben van egyébként múzeumunk műtárgyraktára is. Haggenmacher Henrik (1855-1917) cégét 1879-ben jegyeztette be. A céget Haggenmacher Károly (1835-1921) vezette. A sör iránti kereslet ekkoriban egyre növekedett, így fióktelepeket is nyitottak Vácott (1893), Székesfehérváron (1895) és Kőbányán (1897). Vállalkozásukból társas céget alapítottak 1901-ben és elkezdték a kőbányai lerakatuk melletti telkeket felvásárolni. Az engedélyt azonban a sörgyár felépítésére nem kapták meg. 1907-ben részvénytársasággá alakították cégüket, ekkor jött létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. Az építkezésre végül megkapták az engedélyt és pincéket alakítottak ki, kutakat fúrtak valamint iparvágányokat építettek. 1912-re indult meg a sörfőzés a kőbányai gyárban. Malátagyárat nem építettek, a malátát Budafokról szállították. Az első világháború alatt, illetve utána tönkrement a gyár. 1923-ban beléptek a Dreher Konszernbe. A budafoki sörgyárba az Asbestos vegyi üzemet telepítették, kőbányai gyáruk alig használt berendezéseit pedig leszerelték éss a Dreherrel közösen felújított Nagyváradi Sörgyárban helyezték el. 1924 és 1948 között az államosításig a Dreher-Haggenmacher konszern üzemeltette a nagyváradi sörfőzdét. Az üres kőbányai sörgyárba pedig pamutfonó üzemet létesítettek Dreher-Haggenmacher Textilművek néven. Az államosítás után ez lett a Kőbányai Textilgyár.
hu
