MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_4225]
Krisztus ostorozása (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Krisztus ostorozása

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Giovanni Francesco Barbieri ötven éves koráig kis szülővárosában tengődött, és nap nap után gyűlölt riválisa, Guido Reni halálát várta. Barbierinek nem a Guercino csúfnevet ihlető kancsalság volt az egyetlen hibája: kortársai közönséges, frusztrált, faragatlan alaknak tartották. Ígyhát hiába ismerték el tehetségét, jóval kevesebb üzletfelet gyűjtött, mint csinos és kellemes modorú vetélytársa, s a féltékenység megmérgezte lelkét. Ám mikor 1642-ben végre megérkezett ellenségének halálhíre, azonmód áttelepült Bolognába, hogy bejelentse igényét a festőfejedelem megüresedett trónjára. Az akció sikerrel járt, Guercino csakhamar világhíressé vált, komoly vagyont gyűjtött, és állítólag még a modora is sokat javult. Mire a lehetőség eljött, Guercinónak már festői stílusa is jócskán hasonult riválisáéhoz. Ifjúkori műveinek sötét tónusa, féktelen mozgalmassága és agresszív naturalizmusa a teljes ellentétükbe fordultak. Felváltotta őket a raffaellói indíttatású napfény, derű és mértékletesség, amivel "az isteni Guido" a világ szívébe lopta magát. Talán sehol sem annyira nyilvánvaló ez, mint épp ezen a hatalmas oltárképen, amelyet két évvel Reni halála után, 1644 augusztusában avattak fel egy vicenzai család magánkápolnájában. Egyes részletek már-már plágiumízűen követik Reni egyik utolsó, befejezetlenül maradt munkáját, aminek ugyanez a témája. De Guercino Krisztusa még méltóságteljesebb, s már nem magába roskadva szenved, hanem felszegett fejjel hirdeti diadalát alantas kínzói felett.Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Vászon / olaj

Méretek

351 x 176,5 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.