MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjtemény [GRA_1774]
recto: Tanulmány harcos fejéhez (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Előző<- Következő->

Recto: Tanulmány harcos fejéhez

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Leonardo már túl volt az ötvenen, mikor a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio nagytermének egyik hosszanti falát díszítő falképek megfestésével bízták meg. A freskó témájául a régi rivális Milánó felett 1440-ben, Anghiarinál aratott győzelmet szabták meg. Bár Firenze legfőbb állami hivatalának felkérése hízelgő lehetett a festő számára, ráadásul fiatalabb vetélytársa, Michelangelo a mű párdarabján dolgozott, Leonardo most is csak hosszas halogatás után kezdett munkához. A hagyományos freskótechnika helyett egy különleges, lassan száradó módszerrel próbálkozott, kísérlete azonban kudarccal végződött. Még be sem fejezte a falkép középső jelenetét, mikor a rosszul fűthető, nyirkos helyiségben a freskó pusztulásnak indult. Leonardo ezután teljesen felhagyott a munkával, egy évvel később pedig végleg elhagyta Firenzét.Míg a terem későbbi átalakításának áldozatul esett freskóról egykorú beszámolók és másolatok egész sorát ismerjük, Leonardótól alig fél tucat, a falképhez szánt saját kezű rajz maradt ránk. A freskó kivitelezését előkészítő munka utolsó szakaszából származó budapesti fejtanulmányok élő modell utáni elevenségükkel, drámai kifejezőerejükkel, a jellegzetes leonardói fény-árnyék kontrasztot teremtő erőteljes csúcsfényeikkel és mély tónusaikkal a mester legkiválóbb rajzai közé tartoznak. Egyúttal hűen idézik fel a küzdelem hevében féktelen vadsággal egymásnak rontó katonák kegyetlen harci dühének azt a megrendítő iszonyatát, melyet Leonardo pazzia bestialissimának, vadállati őrületnek nevezetett.Kárpáti Zoltán

Anyag/ Technika

Vörös kréta, papír /

Méretek

226 x 186 mm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.