MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_55]
Szoptató Madonna (Mária a gyermek Jézussal és egy angyallal ) (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Szoptató Madonna (Mária a gyermek Jézussal és egy angyallal )

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Olyan lágyan ábrázolta az emberi testet, olyan kecsesen dolgozott, hogy egyetlen festő se festett bájosabb képeket, mint ő - méltatta Correggiót a művészek reneszánsz krónikása, Giorgio Vasari. A lelkesedés később sem lanyhult. Stendhal úgy elérzékenyült egy műve előtt, hogy könnyekre fakadt; de még a békasó-szívű Goethét is meghatotta az a szépséges Correggio, amit 1787-ben egy nápolyi műkereskedőnél láttott. Erről így írt: "az Istenanyát ábrázolja a Gyermekkel abban a pillanatban, midőn a kisded épp tétovázik az anyai mell és néhány körte közt, amit egy angyalka nyújt. A téma tehát Krisztus elválasztása. A gondolat rendkívül gyengéd, s az elragadóan kivitelezett kompozíció mozgalmas, természetes és nagyszerű." A híres gyűjteményeket megjárt, csodált és körülrajongott képet Goethe persze nem vásárolhatta meg, csak egy olyan dúsgazdag és kifinomult gyűjtő, mint Esterházy Miklós herceg. Hiszen a fenti sorok a mi Madonnánkról szólnak, méghozzá úgy, hogy ma sem írhatnánk jobban. Igaz, a tudós kutatók újabban arra jutottak, hogy a kép a szimbólumok valamiféle nyakatekert rendszerén át a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját szándékszik kifejezni. Ha így is van, ezt már akkor is csak a legműveltebb beavatottak érthették. Az egyszeri néző akkor és most is valóban az anyaság élményének ezt a mélyen emberi, életszerű mozzanatát, a gyermek elválasztását látta benne. Egy olyan témát, aminek érzelmi tónusa senkihez nem illik oly tökéletesen, mint Correggio meghitt, érzelmes stílusához. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Fa / olaj

Méretek

68,5 x 56,8 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.