MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_729]
Elejtett nyúl és madarak (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

Elejtett nyúl és madarak

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A vadászat régóta a kiváltságosok úri szórakozása. Nem csoda hát, hogy a trófea-képek, azaz a festett vadászzsákmányok műfaja legfényesebb virágzását épp a Rubens-kori Flandriában élte, amely minden más éránál jobban hódolt a hömpölygő bőség és a nagyvilági fényűzés kultuszának. Meglepő, de nyilván nem véletlen, hogy eközben az ország más hitre tért felében, az újonnan elszakadt Hollandiában minden idők egyik legpuritánabb szemléletű művészete szökkent szárba. Azt gondolnánk, a két világ között - ha vigyázó szemüket folyvást a másikra vetették is - nemigen volt átjárás, ám az igazság más. A vadászcsendélet műfajának óriása, Jan Fijt 1642-ben tett hollandiai utazást, s ezután nagyot változott festményeinek hangvétele. A diadalmas barokk harsonazúgásába egyre több csendes, melankolikus hang vegyült. A leölt vadak pompás terítéke a budapesti képen is inkább az elmúláson lamentál, mintsem hiú lakomára invitál. Az üzenetet lent egy hollandosan egyértelmű szimbólum, a Krisztus szenvedésére utaló tövis teljesíti ki. Fijt a bőréből mégsem bújhatott ki, s hiába a komor tartalom, a képen végül mégis a diadal hangja lesz az úr. A festő diadaláról van szó, a hivalkodóan fitogtatott, és valóban lenyűgöző tudásról. Az ecset bravúrjáról, ami mint Proust híres Madeleine-süteménye, a szemen át beindítja a többi érzéket is, hogy szinte ujjbegyeinkben érezzük a pompás vadnyúl szőrének puha tapintását, vagy épp hallani véljük a színpompás énekesmadarak tollának utolsó vergődését. Vécsey Axel

Anyag/ Technika

Vászon / olaj

Méretek

62,5 x 86 cm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.