MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjtemény [GRA_1745]
A művész fia, Aelbert Rubens (1614-1657) portréja (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->

A művész fia, Aelbert Rubens (1614-1657) portréja

Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Miután többéves itáliai tartózkodást követően Rubens visszatért Antwerpenbe, hamarosan nemcsak hazája, de az Alpokon túli térség legtekintélyesebb festője lett. Hírnevét tovább emelte páratlan diplomáciai karrierje. Miközben szinte szüntelenül Európa uralkodói udvarai között ingázott, számtalan festői megbízását jól szervezett műhelyének népes csapata teljesítette. Rubens tevékenysége legtöbbször csak az előkészítő vázlatok elkészítésére és az utolsó ecsetvonások megtételére korlátozódott.Sok kortársához hasonlóan Rubens is szívesen örökítette meg családtagjait. A budapesti lapon különös gyengédséggel ábrázolta négy év körüli kisfiát, az első feleségétől, Isabella Branttól született Albertet. A rajz két jól elkülöníthető fázisban készült. Mint portrétanulmányai többségén, Rubens először fekete és vörös krétával vázolta fel a főbb vonalakat. Később tollal finoman megerősítette az arc kontúrját és fontosabb részleteit, végül barna tintával színezte a hajat, mégpedig olyan erőteljesen, hogy az eredeti krétavonalak ma már alig kivehetőek. Minden bizonnyal maga Rubens dolgozta át a rajzot, és ennek praktikus oka lehetett: festményeinek egyes alakjaihoz gyakran családtagjai arcmását használta fel. Albert budapesti portréjára szinte változatlan formában ráismerhetünk a Madonna vezeklő bűnösökkel és szentekkel (Kassel, Gemäldegalerie Alte Meister) Keresztelő Jánosának, illetve a Madonna virágkoszorúban (München, Alte Pinakothek) jobb alsó sarkában álló puttónak a vonásaiban.Seres Eszter

Anyag/ Technika

Papír / fekete és vörös kréta, toll, barna tinta, barna lavírozás

Méretek

246 x 202 mm

Szépművészeti Múzeum

Tárgy itt található: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.