Heródes börtönbe vetette Keresztelő Szent Jánost, amiért az szemére vetette, hogy együtt él testvérének, Fülöpnek a feleségével, Heródiással. Utóbbi ezért a Szent Jánost még a börtönben is tisztelő Heródessel ellentétben, Krisztus prófétájának életére tört. Az alkalom a király születésnapi lakomáján jött el, amikor Heródiás rávette a vendégeket táncával elbűvölő lányát, hogy jutalomként Keresztelő János fejét kérje. (Márk 6, 17-28) A kegyetlen kívánságnak engedelmeskedő lányt a biblia nem nevezi meg, csak Flavius Josephustól tudjuk, hogy Salome volt a neve. Cranach Saloméja fagyos fölénnyel mosolygó hölgy, a festő kortársa. Fényűző eleganciája a szász választófejedelem udvarának 1530 körüli divatjához igazodik. Viselete -rafináltan szabott, sávokra tagolt, fűzőkkel szorosan a testre kötözött ruha, súlyos nyakláncok és nyakszorító, gyöngyös hajháló és körös-körül tollakkal megtűzdelt, vérvörös kalap – nem egyszerűen kihívó vagy hóbortos, hanem felerősíti a levágott fejben és a nő arckifejezésében egyaránt megjelenő szadisztikus jelleget. Az újtestamentumi történet ürügy, hogy egy előkelő dáma eljátssza az ármányosan hódító, de meghódíthatatlan, a férfinemre végveszélyt hozó nő szerepét. Az ablakban feltáruló táj sem biblikus: vadregényes német táj hegyi tóval, sziklára épített várossal, fenyőerdővel. A tiszta vonal hűvös tárgyilagossága és a minden sejtelmességet nélkülöző, alig árnyalt színek szintén a borzongató hatás mesterien alkalmazott eszközei.Tátrai Vilmos ©
hu
