MúzeumDigitárBudapest
CTRL + Y
hu
Tárgy: 262
Dátum1923x
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Bristol Szálloda Étterem menülap

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vendéglátóipar-történeti dokumentációs gyűjtemény (VD) [VD_DA_1989.97.1]
Bristol Szálloda Étterem menülap (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->
Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Távolság kiszámítása az aktuális helytől Archivált változatok Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

Bristol Szálloda Étterem
menülap, nyomdai és hektográf
Kék színű tintával francia nyelven ételek és kávé. Drapp alapon közép barna embléma és MENÜ felirat.
1923. április 5.
Adatok a leltárkönyv alapján.
*
Hotel Bristol
Budapest V. kerület Belgrád rakpart 33.
Az 1860-as évek végén a leendő Hungária nagyszálló melletti telken felhúztak egy négyemeletes, eklektikus lakóházat, ami báró kisteleki Lévay Henrik (Jankovác, 1826. április 16. – Budapest, 1901. december 16. biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász, Részt vett 1848–49-es szabadságharcban, hadnaggyá léptették elő. 1868-ban magyar nemességet kapott, 1886-ban főrendiházi tag lett, 1897-ben bárói rangra emelte a király. Magyarország legjelentősebb biztosítási szakemberének tartották.) az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának ingatlana lett. A báró igen hamar túladott az épületen: az új tulajdonos az Első Magyar Szálloda Rt. lett. A házat Pucher József tervei alapján átalakították, és szállodaként kezdték el működtetni. Az új szálloda a Bristol nevet kapta. A szálloda aljában (mint ahogyan az a korzón szokás volt) kávéház nyílt, majd a későbbiekben egy kisebb színházat is kialakítottak a Bristolban. Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült, így ellentétben a szomszédos szállodákkal, meghagyták és Duna Szálló név alatt működtették tovább.
Szintén az 1860-as években, ám annak közepén építtette fel kétemeletes házát Heinrich István. A szomszédos telkekkel együtt ezt az épületet is megvette az Első Magyar Szálloda Rt. 1868-ban, hogy a már említett Pucher József építész tervei alapján kibővítsék és átalakítsák az immár háromemeletes épületet, amit nem meglepő módon szállodaként üzemeltettek.
Az új, 93 szobás szálloda előbb a Hotel Bristol, majd a Hotel Carlton nevet kapta. A szomszédos hoteleket követve itt is élénk társasági élet folyt a korzóra nyíló kávéházban. Budapest 1944–1945-ös ostromában súlyos sérüléseket szerzett, ám teljesen csak az 1960-as években takarították el a romjait.
A II. világháború és azon belül is Budapest ostroma 1944–1945-ben nem kevés rombolást okozott a magyar főváros épített örökségében. Nem kivétel ez alól a pesti Duna-korzót szegélyező épületsor sem: az ostromot, illetve a romeltakarítást követően csak a Thonet-udvar és a Hotel Bristol maradt meg. A terület rendezésével az Erzsébet híd 1964-es átadásával tudtak foglalkozni. Először is 1967-ben bezárták, majd lerombolták a Duna Szállót. Az EMÁBT-székház, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton helyén még ugyanebben az évben hozzáláttak a Finta József által tervezett, monumentális Hotel Duna Intercontinental felépítéséhez, amit 1969-ben fejeztek be. Napjainkban a szálloda a Hotel Marriott nevet viseli.
https://pestbuda.hu/cikk/20190725_filepko_dominik_egy_kultikus_hely_szegelye_a_duna_korzo_epuleteinek_nyomaban

Anyag/ Technika

Papír / színes nyomat

Méretek

18,5 x 11,5 cm

Kiadás Kiadás
1923
Bristol-szálló (Budapest)
Budapest
[Időbeli vonatkozás] [Időbeli vonatkozás]
1923
1922 1925
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.